Múzsák - Múzeumi Magazin 1976 (Budapest, 1976)

1976 / 4. szám

zoghatott, mulathatott, s viselkedhetett úgy, aho­gyan különben nem lett volna mersze. A magyarországi maszkos farsangi mulatságok jelenlegi leghíresebbje a mohácsi busójárás. Eredetileg húshagyók&dden tartották, ma farsang­vasárnap rendezik. Sokan úgy vélik, hogy a busójárás délszláv, Mohácson horvát-sokac szo­kás. Holott ez a farsangi hagyomány is általá­nos. Magyarországon nemcsak délszlávok, hanem németek, sőt magyarok is tartanak maszkos, ál­arcos, jelmezes farsangvasárnapi vagy húsha­gyókeddi felvonulást, mulatságot. Amikor a polgári fejlődés a bálokat állította a farsangi szokások középpontjába, híressé váltak a rendi társadalom tagoltságát magukon viselő megyebálok, az uralkodó osztályok egyes réte­geinek báljai, mint például az udvari bálok, a tiszti bálok, a jogászbálok vagy a polgári társa­dalom vagyoni intézményekhez kötődő báljai, c kaszinói, az egyesületi, a köri bálok. A farsangi bálozásnak sok hagyománya alakult ki. A lányok gyakran egész életükre szóló él­mény reményében készültek az első bálra. Illett a farsangi bálban bemutatni az új asszonyokat, menyecskéket. Széles körben elterjedt megszólni, sőt kicsúfolni azokat az „időben bennlévő" lá­nyokat, akik a farsang alatt sem tettek szert vőlegényre, férjre. A hopponmaradt vénlányok ki­csúfolásának, megszégyenítésének számos szoká­sát ismerjük, közülük legismertebb a zángózás. A farsang különböző alkalmai a maszkokon, ál­arcokon, jelmezeken túl sajátos ruhákat, visele­teket kívántak meg és alakítottak ki, gondol­junk például a különféle népviseleti táncruhákra vagy a polgári báliruhákra. A báliruhák ismert tartozéka parasztlányoknál például a pántlika, a kendő, legényeknél a roggyosszárú és pengetős- csizma; kisasszonyoknál a legyező, gavalléroknál a kesztyű, a virág a gomblyukban stb. A far­sangi étkek közül ma is ismert és kedvelt a Farsangi fánk. Egyaránt sütötték falun és váro­son, paraszti és polgári háztartásokban. Sok he­lyen farsangi foglalatosságnak számított az eb- oen az időszakban megtartott disznótor is a maga vendégeskedéseivel. \ farsang hagyományai, szokásai lassanként el- nalványulnak, a farsangot ma már inkább csak a bálok, táncmulatságok gyakoribb idejeként is­merjük, de új életre kelnek népi szokásaink, me- yekbe szívesen kapcsolódnak fiataljaink, az együttél ést, a közös örömet, vállalkozást s a dvilizáció száműzte játékot érezve bennük. Farsangi palóc leányköszöntő és fánksütés Farsang Szandaváralján (Nógrád m.) Vidám farsangbúcsúztató Mohán (Fejér m.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom