Múzsák - Múzeumi Magazin 1975 (Budapest, 1975)

1975 / 1. szám

A Magyar Kommunista Párt január 23-án. vasárnap délelőtt 10 órakor az Űj Magyar Színházban Szabadság-matinét rendez. Közreműködnek: Abonyi Géza, Gobbi Hilda, Major Tárnái, Pász­tor János, Solymos Péter, Székely Mihály, Várkonyi Zoltán. Ünnepi be­szédet mond: Kállai Gyula. A zenekart vezényli: Sergio Failoni. Az ének­kart vezényli: Dr. Paulovits Géza. Jegyek: 1—6 P-ig az Úi Magyar Színház pénztárában délelőtt 11-től 1-ig elővételben kaphatók. kiadó: Várkonyi Zoltán. — Szákra Lapnyomda, Budapest. a Magyar Színészek Szabad Szak- szervezete. Ma már többnyire csak derűs legen­dák szóinak arról, hogyan költöztek föl a budapesti színházak pincéinek rejtekeiből az üldözött művészek — egyelőre a színházi öltözőkbe. Hogy hogyan alakultak menzák, ahol a po­koli éhezések után végre meleg ételt lehetett enni ... És közben éjt nap­pá téve kovácsolni a terveket egy újfajta színházról, amely mást ját­szik majd, mint eddig, és főképpen másoknak játszik. Mégpedig minden nehézség ellenére — azonnal játszik. Szinte szimbolikussá vált a játék je­lentősége: azt hirdette, hogy már er­re is jut erő. A szovjet városparancs­nokságok szerte az országban hat­hatósan: szénnel és villannyal, éle­lemmel és sok jó tanáccsal, támogat­ták az újjászerveződött színházakat. A döntő kérdés az volt: mit játssza­nak a színházak? Vidéken eleinte nagyon leegyszerűsítették a választ. Operettek és zenés vígjátékok kerül­tek színre, gyakran azok is csak kivonatosan — hiszen még az együt­tesek is meglehetősen hiányosak vol­tak. Pest január 18-án szabadult fel. És tíz nap múlva a Magyar Kommunis­ta Párt rendezésében „Szabadság- matinét” rendeztek a Magyar Szín­ház épületében, amelyen az előadói beszédet Kállai Gyula tartotta, Ser­gio Failoni vezénylésével a Szózat, az Internacionálé és a Galántai tán­cok hangzott el, majd Pásztor János, Abonyi Géza, Major Tamás, Várko­nyi Zoltán és Gobbi Hilda Petőfi-, Arany-, Vörösmarty-, Ady- és József Attila-verseket szavalt, Székely Mi­hály Bartók népdalfeldolgozásaiból énekelt, egy munkásénekkar pedig Kodálynak A magyarokhoz című szer­zeményét adta elő. Buda február 13-án vált szabaddá és négy nap múltán a Budapesti Nemzeti Bizottság megbízása alap­ján Major Tamás állt a Nemzeti Színház élére. A Városparancsnokság február 27-i színháznyitás-határozata alapján megkezdődtek az előkészü­letek, hogy az épségben maradt Nemzeti Kamaraszínházban (a mai Népköztársaság útja 69. szám alatt, a későbbi bábszínház helyiségében) március elsejével meginduljanak az előadások. Nyitódarabként Csokonai Vitéz Mihály Karnyónéja került szín­re, néhány nap múlva pedig a még annál is nagyobb sikerű Tartuffe, amely az elmúlt három évtizedben is mintegy a színház „klasszikus" pro­dukciója maradhatott életben. A hónap végén politikai kabarészín­ház nyílt Pódium néven, amelynek első műsora jellegzetes címet kapott: Szájkosár nélkül, hiszen a színészek végre így szólhattak a színpadról. Április elsején egy új színház nyílt Várkonyi Zoltán vezetésével, a Mű­vész Színház, amely a következő években sok kitűnő alkotással a megújult magyar színjátszás jelentős értékévé vált. Első produkciójuk az amerikai Steinbeck drámája volt, az antifasiszta ellenállás egy epizódját megelevenítő Lement a hold. Ezt nemsokára Molnár Ferenc három egyfelvonásos darabja követte Szín­ház összefoglaló címen, majd pedig Somerset Maugham Eső című tragé­diája. Ezután kisebb vállalkozások következtek. A „Budai Színház", ahol szintén az egyik Molnár-egyfelvoná- sos, a Marsall került színre, majd április 19-én a „Medgyaszay Szín­ház" vegyes szórakoztató műsora. Mind ez ideig a Nemzeti Színház együttese csak a kamaraszínházban játszott. A „nagy” épület, amely a Blaha Lujza téren állott, még mindig használhatatlan volt, üresen állt vi­szont a régi Magyar Színház (az akkori Izabella, most Hevesi Sándor téren) és — elég nagy színpada lé­vén — az a döntés született, hogy a nagyobb méretű, de mindenképpen a Nemzeti Színház profiljába tartozó darabokat ott mutatják majd be. így BALRÓL: A NÉMA LEVENTE, BAJOR GIZI ES TIMAR JÓZSEF. JOBBRÓL: SZENT JOHANNA, GOBBI HILDA ÉS BALAZS SAMU 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom