Múzsák - Múzeumi Magazin 1975 (Budapest, 1975)
1975 / 4. szám
CSATAJELENET, PHILIP RUGENDAS METSZETE A fejedelem gazdasági tevékenységét, szervező munkáját több tárgy is dokumentálja. Az úrvölgyi bánya modellje, mint a korabeli bányamunka folyamatának hiteles ábrázolása is jelentős. De egyúttal utal arra az erőfeszítésre is, amellyel a fejedelem az elpusztult, fejlődésében elmaradt országban a szabadságharc gazdasági alapját igyekezett megteremteni. Erre a munkára utalnak a besztercebányai, kassai és nagybányai verdékben készült rézpénzek is. Emlékirataiban ő maga így ír a gazdasági gondokról: „Ez az ország, melyről azt merem állítani, hogy Európa minden országát felülmúlja termékenységével és természeti kincseivel, visszahozhatatlanul elvesztette mindazt a pénzt, melyet Lengyelországból kapott a boraiért és Németországból a barmaiért: az osztrákok elvitték adóba.” A nemesfémbányák gazdagsága sem volt valóság: „Az arany- és ezüstbányák, melyeket abban a reményben műveltek, hogy majd gazdag erekre 4 találnak bennük, alig hozták be a rájuk fordított költséget. Csak a rézbányáktól lehetett nagyobb eredményt várni.” „Az ezüstpénznek ez a nagy ritkasága már a háború kezdetén arra kényszerített, hogy bevezessem a rézpénzt és ne legyek kénytelen adót követelni a néptől . . ." Az elértéktelenedő rézpénz azonban végül a szabadságharc vezetői számára sok gazdasági és társadalmi gondot okozott. Rákóczit a szatmári béke külföldre kényszerítette, de a tétlenséget ott sem ismerte. Amikor a nemzetközi helyzet kedvezőtlen alakulása Európa keleti szélére, Rodostóba sodorta, napjait ott sem töltötte munka nélkül. „Hogy pedig minden úgy tölttse az időt, mint a mi urunk, arra az Isten ajándéka kevántatik, mert ebédig az olvasásban és az írásban tölti az időt, ebéd után pedig, aki látná, azt mondhatná, hogy valamely mester ember: vagy fúr, vagy farag, vagy az esztergában dolgozik. És az ő gyönyörű szakálla sokszor tele forgácscsal, hogy maga is neveti magát. És A RODOSTÓBAN KÉSZÜLT SZÉK ARANY ÉS EZÜST FORINT ÉLŰ- ÉS HATLAPJA úgy izzad, mint ha munkája után kellene enni kenyerét. Ötét minden csudállya, ő pedig neveti az ollyat, aki azon panaszkodik, hogy elunnya magát" - írta szeretett fejedelméről Mikes Kelemen 1728. március 24-én. A Mikes leírta tevékenység eredménye az a festett karszék, amelyet a fejedelem faragott időtöltésből. A hársfából készített karosszék konstrukciója a hagyományos, háttámláját és az ülőlap peremét virág- és gyümölcsmotívumokból álló domborművű faragványok díszítik. A háttámla középrésze stilizált virágtartóból kinövő szintén stilizált csokrot ábrázol. Az egész karszék festett: fehér alapszín mellett piros és kék, a Rákóczi-ház színei. A Magyar Nemzeti Múzeum az utóbbi években is gyarapodott olyan értékes műtárgyakkal, amelyek a szabadságharc korából származnak. Ezek közül is kiemelkedik az a 12 olajkép, amely Rákóczi nemesi (és nem főúri) származású katonai és gazdasági munkatársainak egy részét ábrázolja. Ezek a portrék igen rossz állapotban kerültek a múzeum birtokába, gondos és hosszadalmas restaurálás után most először láthatják őket a látogatók. Értéküket az is fokozza, hogy az ábrázolt személyek legtöbbjének arcképét eddig nem ismertük. BÁNKÚTI IMRE
