Múzsák - Múzeumi Magazin 1975 (Budapest, 1975)
1975 / 3. szám
A ROSENBERG-HÁZASPAR (1952) FALIKOMPOZICIÖ és famunkások voltak. Bennük fedeztem fel a francia népet. Egyszer valósággal elvakított egy 75 milliméteres tábori ágyú csillogó csöve, mely fedetlen állott a tűző napsütésben: fényvarázs a fehér ércen Ez elég volt ahhoz, hogy elfeledtesse velem az 1912—13- as évek absztrakt művészetét.” Ettől kezdve képeinek motívumai a nép életével, vagy a modern civilizáció technikai, mechanikus arculatával vannak kapcsolatban. Léger a modern idők festője lett. A technikai civilizáció tárgyai, a város, a gép, a vasúti jelzőtárcsa, a vontatóhajó foglalkoztatták. E korszakának (1918 —19) képei — hatalmas síkok, egyszínű felületek — a gépekhez hasonlóan személytelenül precízek. Az emberi alak 1920 körül jelenik meg ismét művein. Kezdetben csak mint próbabábu vagy automata, majd fokozatosan képei előterébe kerül a század embere. Statikus, monumentális stílusú képeken proletár héroszok szólnak a tárgyiasult ember és humanizált gép századunkban oly égető kapcsolatáról. 1924-től ismét fest csendéleteket és absztrakt képeket. Ezek lehetővé tették számára, hogy a színt függetlenítse tárgyától, a formától. Itt kerül előtérbe Léger egyik legfontosabb festői problémája, a színnel való téralakítás lehetőségeinek vizsgálata. 1930 körül fokozatosan átalakul stílusa. Alakjai és tárgyai, képeinek motívumai vesztenek térbeliségükből. Egyre dekoratívabbak, kontúrosabbak, színesebbek és síkszerűbbek lesznek festményei. A színek és kontúrok élesen elválnak egymástól. Képein fokozatosan új, a növényi vegetációt idéző dekoratív elemek jelennek meg: egy szeszélyesen kacskaringózó kis vonal, amely akár egy száradt gyökérdarabka, vagy egy kis virág ru- gószerűen ágaskodó szára is lehetne: egy kötéldarab, amely szintén kígyózó vonalban fut végig a kép síkján, majd egy-egy virágra emlékeztető színes forma, majd pedig ezek együtt, furcsa, szelíden kúszó kötélszárú virágokká egyesülve, embert emberrel, embert tárggyal összekapcsolva. A csendéletekben és absztrakt képein felvetett probléma sikeres és monumentális kibontására 1935-ben nyílt lehetősége, amikor felkérték a brüsz- szeli nemzetközi képzőművészeti kiállítás egyik termének díszítésére. Sportok című műve után számos nagyméretű, monumentális műve valósult meg. Ettől kezdve Léger művészetét egyre inkább a monumentalitás jellemzi. A második világháború alatt New Yorkba emigrált, ahonnan 1945-ben tért vissza. A festésen kívül más műfajokkal is foglalkozott, merész kísérletek tanúskodnak sokoldalú tehetségéről. Készített díszlettervet és üvegablakot, faliszőnyeget és kerámia plasztikákat. Ismert Léger társadalmilag elkötelezett, felelős gondolkodásmódja, a munkásmozgalommal való kapcsolata. Munkásságának jelentőségét azonban feladatvállalása, az ellentmondásokkal terhes XX. század művészi bemutatásának igénye és ennek megvalósítása magyarázza. Talán ez az oka annak, hogy következetes stílusfejlődése ellenére egyedi jelenség maradt, követőkre nem talált.-Y -A KOMPOZÍCIÓ
