Múzsák - Múzeumi Magazin 1974 (Budapest, 1974)
1974 / 4. szám
Gertrude Stein nemcsak írásai révén kapott jelentős helyet a XX. századi amerikai irodalomban, hanem a sajátos steini „szerep”, mecénási-művészetpártolói tevékenysége révén is. 1903-ban telepedett le Párizsban, ahol műteremlakása hamarosan a párizsi művészeti élet egyik fő központja lett; olyan fiatal, akkor még ismeretlen művészek találkozóhelye, mint Picasso, Matisse, Derain, Braque, Juan Gris. Mint ahogyan másfél évtizeddel későbben köréje gyűlnek a háborútól megcsö- mörlött és kiábrándult amerikai- írónemzedék legjelesebbjei, Hemingway, Ezra Pound, Sherwood Anderson, Fitzgerald és a többiek. Ő adja nekik az azóta irodalomtörténeti jelentőségűvé lett „lost generation” — elveszett nemzedék — nevet. Ök ennek az igazán eredeti önéletírásnak igazi szereplői, róluk mesél a szerző, Alice B. Tokios, a naiv rajongó, de valójában nagyon is éles szemű és nyelvű vén kisasszony-tá rsa lkod ónője köpenyébe bújva. (Gondolat Könyvkiadó) A neves szovjet irodalomtörténész „néhány ismert könyv forrásvidékére” viszi el olvasóit. Híres irodalmi alakok elődeit kutatja; azt a folyamatot, melynek során egy hétköznapinak tűnő epizód vagy akár egy konkrét személy ad az írónak pszichológiai indítékot műve megszületéséhez. Megtudjuk a kötetből, ki volt a valóságban Nemo kapitány, mi volt „A rózsafa bútor” titka, ki rejlik a Traven név mögött s hogyan találkozott Defoe Robinson Crusoe-val. Megismerkedhet az olvasó ebben a könyvben a különböző országok irodalomtudósainak újabb keletű felfedezéseivel és kutatásaival is. (Gondolat Kiadó) Roman Bebusm: < AMIRŐL A KÖN)!EK NEM BEMEMNEK 32 Földes Anna: A RENDEZŐÉ A SZÓ Földes Anna a Nagyvilág c. folyóiratban indította el színházi interjúinak sorozatát; egy-egy jelentős bemutató kapcsán valla- tóra fogja a rendezőt művészi hitvallásáról, alkotói problémáiról, műhelygondjairól. A válogatás a magyar színházi élet jelentős egyéniségeit szólaltatja meg: Várkonyi Zoltánt, Marton Endrét, Major Tamást, Vámos Lászlót, Ádám Ottót, Horvai Istvánt, Kazimir Károlyt, Jancsó Miklóst, Be- rényi Gábort, Szigeti Károlyt, Szőnyi Katót. A kötet olyan, eddig még publikálatlan interjúkkal is kiegészül, amelyek a legfrissebb színházi áramlatokat reprezentáló előadások kapcsán készültek Latinovits Zoltánnal, Iglódi Istvánnal, Zsámbéky Gáborral, Székely Gáborral. A közelmúlt emlékezetes színházi eseményeit a gazdag fotóanyag is segít feleleveníteni. (Népművelési Propaganda Iroda) FABRI ZOLTÁN A Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum szerkesztésében induló sorozat a magyar és külföldi filmművészet jelentős egyéniségeinek alkotói portréját rajzolja meg. Az első kötetben Fábri Zoltán munkásságáról ad elemző áttekintést Nádasi László. Ezt követi Nemeskürty István tanulmánya Kozincev művészi pályafutásáról a Makszim-trilógiától a Shakespeare-filmesítésekig. Harmadikként pedig a mai magyar filmművészet egyik legvonzóbb színészegyéniségét, Törőcsik Marit mutatja be Molnár Gál Péter. (Népművelési Propaganda Iroda)
