Múzsák - Múzeumi Magazin 1974 (Budapest, 1974)

1974 / 1. szám

kulisszái évek kezdetén roppant költséggel nagyszabású restaurálás és át­alakítás kezdődött. Négy márványszarvas őrzi a fel­hajtórámpát, amely a bejáratnál teraszos árkád alá fut. A bejárat hármas tagozódásé hallba nyílik; a középső, nagyobb, hosszúkás előcsarnokhoz kétfelől két kisebb terem csatlakozik. Mögöttük ket­tős márványlépcső vezet az eme­letre, ahol a középső, nagy dísz­termet két négyszögletes kiste­rem veszi közre. E helyiségek al­kotják a kastély központi, ma­gasan a szárnyak fölé emelkedő, nagyvonalú egységbe komponált részét. Az átépítéskor a kastély déli szárnyának emeletén három helyiségből egy ötablakos termet alakítottak ki; ez volt Hitler tár­gyaló- és fogadóterme, a hadi­tanácsok színhelye. Berendezéséből egyebek között ma is ott láthatók az aranyszállal átszőtt, téglaszínű, brokát dra­périák és függönyszárnyak, a hosszú fal közepén a vörösmár­vány kandalló, fölötte vadászje­lenetet ábrázoló gobelin, előtte pedig az a kb. 15 méter hosszú, rézberakásos tölgyfaasztal, ame­lyet Hitler állítólag abból a cél­ból csináltatott, hogy a legyőzöt- tek ennél írják majd alá a kapi­tulációt. Az óvóhelyen szükség- áramforrásként szolgált tenger­alattjáró-motor ugyancsak meg­maradt. Hitler itt látta vendégül, helye­sebben ide rendelte többször Bo­risz cárt, Kirill herceget, Antones- cut, Mannerheimet, Mussolinit, Pavelicet, Tisót, miniszterelnökö­ket, külügyminisztereket, magas rangú parancsnokokat, Horthyt is kétszer, 1943 áprilisában és 1944 márciusában. Schmidt így ír az utóbbi látoga­tásról: „Horthy megint kitessé­kelt, úgyhogy nem tudom részle­teiben, miről tárgyalt Hitlerrel az öreg kastély egyik lakosztályá­ban, ahol a politikai megbeszé­léseket rendszerint tartották. Köz­ben elszórakoztam kollégáimmal a nagy előcsarnokban. Hirtelen kivágódott a lakosztály szárnyas ajtaja. Csodálkozásunkra Horthy robbant ki vérvörös arccal, és fel­felé sietett az emeleti vendég­szobákhoz vezető lépcsőn. Utána nyomban megjelent Hitler zavar­tan, de mérgesen, és igyekezett a vendéget utolérni. Drámai pil­lanat volt. Ekkor Dörnberg báró, a két méternél magasabb proto­kollfőnök — még a megbokroso­dott ló megállítására is kész em­ber lélekjelenlétével — elzárta az elvágtató magyar kormányzó előtt az utat, nem rúddal ugyan, ha­nem diplomáciai beszélgetésbe vonva az öregurat. így Hitler utol­érte, s — amint ezt a protokoll előírja — fölkísérhette a lépcsőn. Azután dühösen lejött, s eltűnt Ribbentroppal a tanácskozóte­remben. Csakhamar megtudtuk az izgalom okát. Amikor Hitler a magyar kormány megbízhatatlan­Fl SCHER VON ERLACH TERVRAJZA: SCHLOSS KLESHEIM 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom