Múzsák - Múzeumi Magazin 1974 (Budapest, 1974)
1974 / 1. szám
Az biv szolga kastélya Fontos tárgyalások színhelye volt a vajai Vay-kastély II. Rákóczi Ferenc idejében. A szabadságharc első napjaiban ide érkezett Rákóczi a Vay- testvérekhez, Lászlóhoz és Adómhoz. Jött pedig a fejedelem Vajára azért, hogy Vay Ádámot, akivel hűtlenség vádjával együtt raboskodott Bécsújhelyen, valamint testvérét, Lászlót megnyerje a szabadságharc ügyének. Nem kellett sokat beszélnie Rákóczinak, hogy Vay Ádámék melléje álljanak, s még aznap büszkén lobogott a Pro Libertate-zási\ó a kastély északi tornyán. Amikor a szabadságharc alkonyán a fejedelem látta az ország kimerülését, 1711. január 31-én itt találkozott a császári hadak főparancsnokával, Pállfy János tábornokkal, hogy amint ő maga írja Emlékiratai-bar\ ,,a haza szeretete és nyugalma" érdekében értekezzen vele. „Estefelé megérkeztem a helyre. Pállfy tábornok és én ugyanabba a kastélyba szálltunk. Előttem érkezett, és kinn fogadott, amikor lovamról leszálltam . . . Amikor egyedül maradtunk Pállfyval, biztosított a császár jóakaratáról, s arra buzdított, írjak a fejedelemnek egy hódoló levelet, s ha ezt megteszem, biztosíthat róla, hogy a császár a nemzetnek éppúgy, mint az erdélyieknek, megadja a törvényeken alapuló minden szabadságát, és általános bocsánatot mindazoknak, akik még fegyverben vannak. Ami pedig az én személyemet illeti, nincsen olyan becsület, méltóság, kedvezés és vagyon, amelyet ne remélhetnék az erdélyi fejedelemség kivételével.” — Rákóczi nem fogadta el a fölkínált előnyöket, de azt megígérte, hogy három napon belül levelet ír a királynak a fönti értelemben, ami viszont a megbeszélésből a nemzetre tartozik, azt a rendekkel előbb megtárgyalja. Éjszakába nyúlt a beszélgetés, és másnap a kora reggeli órákban együtt hagyták el a Vay- kastélyt. Ki is volt hát Vay Ádám, akit a fejedelem harca kezdetekor személyesen keresett föl, s akiről a kastélyban berendezett múzeumot elnevezték? A fejedelem udvari marsallja volt, aki elkísérte urát az önkéntes száműzetésbe, a fejedelem rendelkezése értelmében, ki maga írta: „Munkács várárul gondoskodtam instrukciórul és kommendánsról, mivel Vay uramot kénytelen leszek magam mellé hívatnom, idegen országon is legnagyobb kincs lévén az hív szolga." — Követte hát urát, föl a magyar bujdosók történelmünkben addig is gyakran igénybe vett menedékhelyére, Danckába (Danzig, Gdansk). Ott halt meg, ott temette el 16 éves korában meghalt lányát is. Amikor 1906-ban Rákóczi és társai hamvait hazahozták, Vay Adómét is hazahozatta a nemzeti kegyelet, de nem Kassán helyezték el Rákóczi, Bercsényi főparancsnok és Sibrik tábornok hamvaival együtt, hanem Vaján, a család ősi fészkében. A község a sír fölé egy zömök obeliszket állíttatott, rajta a magyarság ősi madarával, a turullal. Az obeliszk falán látható Vay Ádám domborszerű portréja, Holló Barnabás műve. A Vay-ak származásukat egészen az Árpád-házig vezették vissza. A családi hagyomány szerint Géza fejedelemmel és Szent Istvánnal együtt keresztelték meg a család ősét, Voya Tamást, akinek családja a honfoglaló Szabolcs vezérrel állt rokonságban. A hagyomány szerint a kastély elődjét 1418-ban Vay Ábrahám kezdte építeni. A kastélyra vonatkozó első írásos adat 1554-ből maradt fenn. A XVII. században az épületet át- és továbbépítették. Addig ugyanis nem volt alkalmas ostrom kiállására. Az első alapos átépítés - a földszinti nagy terem mennyezetén olvasható eredeti fölirat szerint — 1659. június 28-án fejeződött be. Ekkor épült az északi saroktorony. Jóval később készült a déli saroktorony, a négy égtáj felé néző ablakaival és lőréseivel. Az 1659-es évszám a saroktorony falán lévő címeren is olvasható. A kastély a XVIII, század végén s a XIX. század elején lakatlanná vált, romlásnak indult, s a család csak a század közepe óta vette ismét használatba. A helyreállítás során meghagyták a reneszánsz emlékeket, kiegészítették késő gótikus (romantikus) ablakkeretekkel. A második világháború után a kastély tönkrement, berendezéséből sok minden eltűnt, megsemmisült, de néhány eredeti tárgy (bútor, festmény stb.) megmaradt. Csak 1961-ben kezdődött meg a helyreállítása, s 1964- ben megnyílt ott a múzeum. A kastély bejárata előtt, közel Kuruc Vay Ádám síremlékéhez, 1919 mártírjainak emlékművével találkozunk. Az udvaron elöl Marton László műve. Kuruc Vay Ádám mellszobra fogadja a látogatót, hátrább pedig II. Rákóczi Ferencé. Nemsokára fölállítják Mártsa István: Kuruc talpasok c. kétala- kos szobrát a kastéllyal szemben levő téren. Itt látható a kastélyban többek között Mányoki Ádám Vay Ádámról készült festményének másolata, valamint a fejedelem portréjáé is, azonkívül Rugendas számos képének reprodukciója, amelyek kuruc tábori és csatajeleneteket, valamint harcosokat örökítenek meg. A Rákóczi-teremben, ahol 1711-ben a nevezetes tárgyalás folyt, a szekrények tetején a kastély eredeti műtárgyállományából származó apró jelképes szobrocskák láthatók. A beHINTASZÉK ÉS SZÁNKÓ 20
