Múzsák - Múzeumi Magazin 1974 (Budapest, 1974)
1974 / 4. szám
r MÚZSÁK - MÚZEUMI MAGAZIN * 1974/4 MŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT Szerkeszti a szerkesztő bizottság. - Főszerkesztő: Nemes Iván Művészeti szerkesztő: Pelbárt Oszkár NAGYAPÁINK MAGYARORSZÁGÁN Szabó György A VÁSÁROK VILAGA Dankó Imre DERKOVITS AZ ELET NAGY-TISZTELŐJE: ALBERT SCHWEITZER Oláh Vilmos A SZERVEZŐ ÉS FÖLTALÁLÓ SZERB ANTAL Kolozsvári Grandpierre Emil A VAS MŰVÉSZETE Koczogh Ákos HOLBEINÉK MŰHELYE Péter Imre UJJÉ, A LIGETBEN NAGYSZERŰ Fehér Klára EGY GONDOLATOT A FIZIKÁNAK K. R. A KARÁCSONYFA TÖRTÉNETÉHEZ Dömötör Tekla Fotók: Boglár Lajos, Central Information, London, Erdőkürti Zsuzsa, Inkey Tibor, Karáth József, Kastaly Károly, Magyar Jánosné, Magyar Rádió Fotóarchívuma, MTI-fotó, MTI Külföldi Képszolgálat, Népszabadság Fotóarchívuma, Szenczi Mária, Wagner Richard, Whar János A borítón a Fertcdi kastély kapuja (cikkünk a 15. oldalon) Megjelenik negyedévenként. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1442. Buda pest, VII., Gorkij fasor 45. Postacím: 1442. Budapest, Pf. 86. Telefon: 428-143, 220-601. Felelős kiadó a Népművelési Propaganda Iroda igazgatója. - 4295/74. - NPI nyomdaüzeme. F. v.: Mátrai Emil. - Terjeszti a Magyar Posta. Index: 26 516. - Előfizethető a postahivataloknál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1. Postacím: KHI 1900. Budapest; Telefon: 180-850) közvetlenül vagy átutalással, valamint a KHI 215-96162 jelzőszámra. Külföldre előfizethető a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál (1376 Budapest, 62. P. O. B. 149). - Külföldre forintért is előfizethető a KHI-nál. Előfizetési díj egy évre: 24,— Ft. Példányonkénti ára 6,— Ft (ingyenes múzeumi belépővel). Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.-----------------------------------------------------------------------------y FÖLÖN 2 Szerkeszti: Kaján Tibor MINDEN HITELESEN KITALÁLT 26 5 8 László Miklós AZ ŐSERDŐK URAI A PLÉHKORSZAKBAN 27 Boglár Lajos 28 10 KÖNYVESPOLC SAJTÓMÚZEUM 32 14 Kemény István AKIÉRT A CSENGETTYŰ SZÓLT 33 15 Karácsonyi Rezső 35 MOHOLY-NAGY 37 18 EGY BÚTORSZALLITÓ KOCSIBAN KEZDŐDÖTT 20 Lévai Béla VIGYÁZAT, HAMIS! 38 23 P. O. 40 KÉPES KRÓNIKA Szerkeszti: Klinkó Márk 42 24 MÚZEUMOK ÚJ KINCSEI 47 V N ehéz azt a világot érteni, amely éppencsak elmerült a múltban, mintegy saját történelmünk tegnapelőttje még, jószerivel tehát távlatunk sincs hozzá, hogy ítéletet alkossunk róla. A Magyarország a századfordulón című kiállítás, a Nemzeti Múzeum dísztermében, nagyszüleink három évtizedét idézi fel, az 1880—1910 közötti „boldog békeidőkét”, a legendák, végletes szélsőségek, annyi jó és rossz valójában nem is körülhatárolható korszakát, amely nemcsak a fiatalabb nemzedékek tudatában kerül egyre messzebbre, de iassan-lassan kiúszik a velünk élő öregek emlékezetéből is. Egy mai diák nyilván özönvíz előttinek gondolja azt, ami a kiegyezés, meg az első világháború között történt: a mintegy száz évvel korábbi Budapest látképére bizonyára ráismer majd, de a hajdanvolt társadalmi szerkezet mégoly egyszerű sémáját is fel- foghatatlannak fogja találni. Mit" társítson az „arisztokrata — nagypolgár — polgár — munkás — paraszt” tagozódáshoz? Szerencsére már annyira idegen neki, már any- nyira képtelenség, hogy legfeljebb iskolai olvasmányaiból réved fel valami benne, és a lorgnont vagy a táncrendet úgy nézi majd, mint egy afrikai törzs rituális eszközeit. Igaz, napjainkban újra divatba jött például a szecesszió, ruháink vonalaiban és használati tárgyaink formarendjében egyaránt otthonos az akkori hánytorgó, érzelmes, fáradhatatlanul dekoratív stílus megannyi jellegzetessége; csakhogy az akkori tartalom rég elpárolgott belőle, egy öltözéknek vagy levéltárcának manapság nincs osztályt és hovatartozást jelző szerepe, és még az olyan csekélységek, mint a strucc-boa vagy a lovaglópálca sem kelt olyan képzettársítást, mint annak idején. Természetesen, nem lehet egy kiállításon — bármennyire felidéző, bármennyire atmoszférateremtő — ugyanúgy megélni mindazt, ami a század- forduló Magyarországa volt, mint ahogy nagyszüleink megélték. De nem is ez a cél. Az utókornak nem valami régebbit kell újra megélnie. Elég, ha azt megérti. MILLENNIUMI TALTÉKPIPA A BANFFY-KORMANY TAGJAINAK ARCKEP-DOM BORMÜVEIVEL 1891. MÁJUS l-ÉN A CSENDŐRÜK ELKOBOZZAK AZ OROSHÁZI FÖLDMŰVELŐ EGYLET ZÁSZLAJÁT
