Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 1. szám
ü&peé krónika CARAVAGGIO A MAFFIA KEZEI KÖZÖTT Megoldatlan rejtéllyel áll szemben egyelőre az olasz rendőrség a palermói Szent Lőrinc-templomból eltűnt Caravaggio-kép ügyében. A tolvajok az éjjel-nappal nagy forgalmú főtéren álló templom bejárata fölötti erkély ablakszárnyait bezúzták, leverték a főoltár fölötti, útjukban álló feszületet, kimetszették a keretből a felbecsülhetetlen értékű Caravaggio-képet, s az erkélyen át, kötélen leereszkedve a földre, távoztak. A kép a barokk kor híres „jászoljeleneteinek” egyike — ezek Jézus születését ábrázolják a kor bombasztikus pompájában -, a Caravaggio-kép épp azért lett a művészettörténet egyik legkiemelkedőbb műkincse, mert a korszak szemléletével szemben szegényes környezetben, kopott ruházatú alakokkal népesíti be a betlehemi éjét. Minden eddiginél erőteljesebb és kiterjedtebb nyomozás folyik a festmény fellelésére; az már kiderült, hogy a szicíliai maffia keze is benne van a képrablásban. A nyomok Dél-Amerikába, Venezuelába vagy Brazíliába vezetnek. Egyébként a főoltár mellől most a túlsó oldalról is eltávolították a másik barokk kori festményt, hogy a „halálfej két sötét szemgödréhez hasonló üresség" emlékeztessen mindenkit - az ijesztő szimmetriával — a palermói bűntényre. EGY SÍRSZOBOR KÜLÖNÖS TÖRTÉNETE A világszerte jól ismert árverési csarnok, a londoni Sotheby-cég több művészeti társasággal és szervezettel, s csaknem félszáz szakértővel együttműködve érdekes kiadványt bocsátott közre „Műkincsek és utánzataik" címen. A kiadványban csaknem ezer kép mutatja be a leghíresebb (már regisztrált), vagy a még lappangó, de bizonyos jellegzetességekről felismerhető hamisítványokat. Ezek között szerepel a kínai Wei-dinasztia idejéből származó, sírfiguraként szereplő szobrocska. Az időszámításunk III. századában készült. A háromkirályság kora ez, külső és belső háborúkkal, amelyekből végül a Wei-dinasztia került ki győztesen. Ebben az időben épült az első híd a Hoangho folyón, ekkor érkeztek (284-ben) Heraclius római császár követei Kínába, s ebben az időszakban volt (286-ban) a kínai csillagászok által feljegyzett „legcsodálatosabb égi tünemény", egy addig soha nem tapasztalt sűrűségű csillaghullás. Több mint másfél ezer év múlva, 1923-ban Londonba érkezett a szobor; egy, Kínában szolgálatot teljesítő brit hivatalnok küldte Angliába. A szakértők az Angliába került régiségek egyik legértékesebb darabjának minősítették. Egy napon aztán levél érkezett a brit hivatalnoktól; közölte, hogy a szoborról utánzatot készíttetett, amely „bámulatosan jól sikerült". Ezt a hamisítványt küldte haza. Kérte a szakértőket, hogy nyissák fel a lovon ülő figura gyomrát, ahol megtalálták a hivatalnok levelét s a másolatot készítő kínai szobrász igazoló iratát. Az ügy érdekessége, hogy a harmincas évek elején egy magángyűjtő kérte az eredeti szobor becsértékének megállapítását, s közölte, hogy a hamisítványért a becsérték háromszorosát hajlandó megfizetni. LÓ-MÚZEUM A SLATINANY KASTÉLYBAN A csehszlovákiai Slatinany-kastélyban — amelyet a közelmúltban állítottak helyre — rendkívül érdekes múzeumot nyitottak meg. Rövid neve: „Ló-múzeum": szobrok, képek, eredeti vértezetek, fegyverzetek, lószerszámok, lovagi felszerelések sorakoznak a termekben és a vitrinekben, magával ragadó elevenséggel mutatva be „a ló és az ember közös történetét". A háziasítás őskorától a legújabb időkig jutunk, amelyekben a ló már nem pusztán „segítő állat” a mezőgazdaságban, a szállításban és a háborúkban. A szemléltető tárlat azzal a záróképpel végződik, amelyen a szántást már traktor végzi a földeken s a lovak a versenypályák vágtató „sztárjai". Európában már több ló-múzeum nyílt, de közülük a Slatinany-kastély múzeuma rendelkezik a leggazdagabb anyaggal. 44
