Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 1. szám
Rendhagyó módon, nem egy lap címével jelentkezik ezúttal ez a rovat. Több újságról szólunk ugyanis, s ezek mind a váratlanul elhunyt Mi- hályfi Ernő nagyszerű szerkesztői képességeit dicsérik. Mihályfi Ernő újságírói pályája az Est-lapoknál kezdődött. A Pesti Napló heti képes melléklete emlékezetes, különleges színfoltja a magyar sajtó történetének. Nemcsak a képek sokszor magas művészi színvonala, a ripor- tázsok eleven frissesége miatt, hanem mindenek- fölött azért, ahogy a szerkesztő a képek válogatásával, haladó tendenciájával bátran politizálni mert a Horthy-korszak nehéz esztendeiben. Hasonló szerkesztői elvek érvényesültek a Magyar- országnál is, amely éveken át ugyancsak Mihályfi Ernő irányításával jelent meg. * Amikor a kormányzat megszüntette a Pesti Naplót és „átszervezte” a Magyarországot, Mihályfi felállt íróasztalától, az új irány szolgálata nem fért össze lelkiismeretével. Bajcsy-Zsilinszky Endre mellé szegődött és részt vállalt az 1939-ben megindult Független Magyarország, a magyar ellenállás egyik legkövetkezetesebb, legharcosabb szócsövének szerkesztésében. A Pesti Napló képes mellékletéről, szavaknál sokkal többet mondanak maguk a képek. Ezért illusztrációinkat ez emlékezetes riportképek gazdag tárházából válogattuk össze. Az itt következő sorokkal pedig a Független Magyarországra szeretnénk emlékeztetni. Az 1939. április 4-én megjelent első számban ezeket írta Bajcsy-Zsilinszky Endre főszerkesztő: „Talán még sohasem indítottak el lapot válságosabb időben, mint mi most a Független Magyarországot . . . Oda akarok állni a Független Magyarországgal azok közé, akik ébresztgetik nemzetünkben az elhomályosodott hivatástudatot és önbizalmat... Ha Széchenyi István a »magyar globus« önimádó tunyasága és elfogultságai ellen viselt kardot egy évszázaddal ezelőtt, nekünk most megfordítva, a magyar globus megmaradásáért és újból való fölépítéséért kell szellemi hadat üzennünk.” ÂrţmŞOnU^ HÉTFŐI LAP A TRAGIKUS MARCIUS 19. UTÁNI NAPON MEGJELENT LAP FEJLÉCE A PESTI NAPLÓ 1928. JÚNIUS 24-1 KÉPES MELLÉKLETÉBŐL Pethő Sándor, Parragi György, Zilahy Lajos nevével találkozunk már ebben az első számban, amely megindítja a „Szellemi honvédelem” rovatot: régi nagyjaink szavait idézi figyelmeztetőként az egyre terjedő nyilas métely ellen. Harcos cikkek, glosszák fűszerezik a friss riportázsokkal teletűzdelt, modern technikával készített lapot. Csak a beavatottak tudták, hogy mindez az akkor még nevével nem szereplő Mihályfi Ernő keze- nyomát dicséri. Cikket mer közölni arról, hogy miként hirdette Lenin a népek önrendelkezésének elvét, leír olyan mondatokat, mint például: „A magyar sors nem arra való, hogy mások kártyáira tegyük fel.” A szellemi életre nehezedő terror erősödésével párhuzamosan mind több 18
