Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 4. szám
as években kezdődött meg, amikor Molcsanov szovjet meteorológus elkészítette az első rádiószondát. Ez a műszer egy léggömbön felszáll a magasba és ott a levegő hőmérsékletét, nyomását és nedvességtartalmát nemcsak megméri, hanem egy kis önműködő rádió-adóállomás segítségével a mérési eredményeket azonnal közli a földfelszínen dolgozó meteorológusokkal. Európában jelenleg a meteorológiai szolgálatok keretében már kereken száz rádiószonda-obszervatórium működik, amelyek mindegyikéről naponta több ízben, nemzetközileg előírt időpontokban bocsátanak fel a sztratoszférába rádiószondákat. Magyar- országon két ilyen obszervatórium ZÚZMARA ÉS HÓTÖMEG A GROSSGLOCK- NER CSÚCSÁN ÁLLÓ EMLÉKMŰVÖN (KELETI-ALPOK, 3798 M) dolgozik, az egyik a budapest-lőrinci Központi Légkörfizikai Intézetben, a másik pedig Szegeden. Egyéb kutatóeszközök A meteorológia egyik fontos feladata a levegő szennyeződése elleni küzdelemnek a tudományos irányítása. A meteorológusok tanulmányozzák, hogy egy-egy erőmű vagy nagyobb ipari üzem kéményeiből származó füst hogyan viselkedik a légkör különféle állapotai idején. Erre szolgálnak az úgynevezett meteorológiai észlelőárbocok, amelyeknek minden emeletén érzékeny műszereket helyeznek el. Az árbocok tetejéről füstöt bocsátanak ki a füstzászló viselkedésének tanulmányozására. Nagyon fontos eszköze az időjárás előrejelzésének a meteorológiai radarkészülék. A meteorológiai radarkészülék 100—200 kilométeres körzetben jelzi a közeledő esőket. Pontosan megállapítható segítségével a mozgási irány és a sebesség is. Az időjárás jelenségei fizikai jelenségek, tehát alá vannak vetve a fizika ismert törvényeinek, amelyek egyenletekkel fejezhetők ki. Különösen a termodinamika törvényei azok, amelyek az időjárás fontos eseményeit (felmelegedések, lehűlések, csapadékképződés) megszabják. így tehát elvben van lehetőség arra, hogy az időjárás alakulását számítás útján állapítsuk meg. Ezek azonban annyira bonyolultak, hogy a másnapi időjárás kiszámítása emberi erővel több hetet venne igénybe. A világ nagy meteorológiai szolgálatai ezért egymás után állítják fel a különleges meteorológiai számítógépeket. Híressé vált a moszkvai, a stockholmi és a London melletti meteorológiai számítógép. A magyar meteorológiai szolgálat, száz éves fennállásának évében, 1970-ben szerzett be egy különleges meteorológiai számítógépet. Az utóbbi időben fontos szerepük van a mesterséges holdaknak is az időjelzéstanban. A mesterséges holdak ugyanis lefényképezik és televízióval továbbítják a földre azokat a nagy felhőrendszereket, amelyek időnként egész kontinenseket és egész óceánokat beborítanak, ezzel lehetővé teszik a légkör állapotának teljesebb áttekintését és megértését. AUJESZKY LÁSZLÓ A MAI M AGYA R MŰVÉSZET sorozat kis kötetei rövid idő alatt népszerűek lettek a kortárs magyar képzőművészet és iparművészet iránt érdeklődők körében. 1973-ban TÓVÁRI TÓTH ISTVÁN DURAY TIBOR REDŐ FERENC VARGA IMRE munkásságát bemutató kötetek jelentek meg, illetve állnak megjelenés előtt. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata e kismonográfiák gyűjtőinek kívánságát is figyelembe véve 1974-ben az eddigi évi 4 helyett 8 kötetet jelentet meg: SZABÓ VLADIMIR ORSZÁG LILI NÉMETH JÓZSEF SZURCSIK JÁNOS KISS ISTVÁN P. SZABÓ ÉVA DÁVID KÁROLY KÖ PÁL művészetéről. A könyvesboltokban kaphatók még a sorozat korábbi kötetei is. Ára kötetenként: 18,50 Ft