Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)

1973 / 4. szám

Liotákék pertála Hogyan is lehetne — kellene titulálni a bala­tonfüredi Lipták-házat? Irodalmi múzeum? Hisz olyan ritkaságok van­nak itt, olyan kéziratok, amelyekért egyaránt versenghetne az Irodal­mi és a Színháztörténe­ti Múzeum; mint pél­dául A két Bolyai c. dráma első kézirata Németh László gyöngy­betűivel. És ami még közkinccsé sem vált, mert a létezéséről is alig tudunk: Szabó Lő­rinc Odüsszeia-fordítá- sának meg-megújuló lendülete, amely a nyolcadik hullám után végleg elakadt, a kéz­irat pedig, az előbb gyorsírásos, majd letisz­tázott hexameterek itt maradtak ebben a ház­ban, ahol be akarta őket fejezni. Vagy inkább a képző- és iparművészethez van több köze a háznak? Egry József tíz balatoni képe, Ferenczy Béni raj­zai, grafikái, plakettjei, Borsos Miklós szobrai és rajzai, Amerigo Tot dedikált monotípiái, Szántó Piroska, Bernáth Aurél és mások festmé­nyei teszik indokolttá a kérdés feltevését. Meg a XVI. századi, négyzet alakú intarziás lakodal­mi asztal; a Rákóczi-in- dulót játszó zenélőóra, amely magyar pusztai jelenetet ábrázoló kép­be van beépítve (s ez azért is különlegesség, mert a korabeli hasonló szerkezetek német dalo­kat játszanak, német csatajelenetekben); és a zöld mázas, címerrel, koronával, párducokkal díszített XVIII, századi céhkorsók. «.f A látogatóba érkező vendég a faragott pa­rasztbútorokkal, s a Ba- laton-felvidék szőlőmű­veseinek, halászainak munkaeszközeivel be­rendezett verandát pil­lantja meg legelőször. Hordócskák, lopótök, a szőlőt dézsmáló seregé­lyek riasztására szolgá­ló kereplő, faragott tá­lason csuprok, kancsók, tányérok függnek a fa­lon — mellettük egy- egy cséphadaró, széna­forgató favilla jelzi, hogy valamicske gabo­nát is termeltek ezen a vidéken. Nem inkább néprajzi múzeum ez? Az 1876-ban épült vi­déki „villaház” a kúriák és a múltszázadi diva­tos fürdőhelyek nyara­lóinak sajátos magyar keveréke. Mélyen a sű­rű kert közepén áll, homlokzatát és széles, elöl nyitott verandáját hársfa védi. A ház első hatvan évériek történe­te alig különbözik a többi balatonfüredi vil­laházétól. A változás a harmincas években kez­dődik, amikor a fiatal Lipták-házaspár beköl­BALATONFELVIDÉKI TALAS BALAT ON FELVIDÉKI EDÉNYEKKEL tözik a nagyszülők épít­tette öreg házba. A fia­talok előképzettsége, érdeklődési köre sze­rencsésen találkozott Balatonfüred és a Ba- laton-felvidék hagyo­mányaival, gazdag nép­rajzi, kultúrtörténeti em­lékeivel: Piroska nép­rajzos, Lipták Gábor író és kultúrtörténész. És megkezdődik a ház bel­ső metamorfózisa. Sor­ra a padlásra kerülnek a konvencionálisabb bútordarabok, helyüket falusi pincékből, sze­métdombokról a ^mo­dernizálódás” következ­tében pusztulásra ítélt faragott parasztbútorok foglalják el. Használati FÁBÓL FARAGOTT DÍSZES CSANAK 32 RÉSZLET A HÁZI MÚZEUMBÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalom