Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 4. szám
Iáitok. Később, az egyiptomi, görög, római, avar, honfoglalás kori és germán nők is gazdagították vele frizuráikat. A germán testőrség katonái völlig érő, tarkón felcsavart hajat viseltek, amelynek puritánságával csak a Krisztust ábrázoló, első századból való kódexek vetekednek. A spanyol hajviselet ugyancsak sokáig megőrizte szigorúságát, Velazquez Marianna királynő képmásán a királynő sisakszerű frizurát hord, amelyet virággal és tollal díszített. Valois Erzsébet hátra fésült valóságig tart, s az út Párizsból Versailles-ba nagyon fáradságos, különösen, ha arra is kell ügyelni, hogy alsószoknyák és a berakott szegélyek tönkre ne menjenek. Első alkalommal akartam kipróbálni egy hajviseletet, ami igen kényelmetlen, de annál divatosabb; dísze néhány lapos, a fej formájához igazított üvegcse, némi vízzel, amibe élő virágot tettünk szárastól. Ez nem mindig sikerült, de ha igen, mégiscsak szép dolog volt; a tavaszt a fejünkön hordanunk.” NŐI FEI AZ ATHÉNI PARTHENÓNBÓL - HERMANN-SZOBOR A NAUMBURGI DÓMBAN - PAOLINA BORGHESE, CANOVA HIRES SZOBRA hajat hord a róla készült festményen, drágaköves diódámmal ékesítve. A reneszánsz hölgyei copffal, konttyal, díszekkel variált frizurakölteményekben pompáztak, — ezt igazolják Botticelli festményei. Jóval később, 1660 táján Marie de Sévigné márkinő új divatot hozott: a szabadon kibontott hajat fülmagasságban egy szalag kötötte össze, s a homlokát fedetlenül hagyta. Évszázadokon át — rövidebb megszakításokkal — Párizs a divatdiktátor a hajviseletben is. Az alábbi idézet egy rokokó dáma feljegyzéseiből való: „Meg kellett fésültetnem magam, és díszbe öltöznöm, hogy kimenjek Versailles-ba. Udvari díszbe öltözni egy örökkéHÖLGYEK ÉS URAK XIV. LAJOS UDVARÁBAN tott hajat csigákba rendezték, és magasra feltűzték — az „ä la chinoise” formával, amelyet kétoldalt hurkába tekertek s hátul kontybán végződött — és az Agnes Sorel-viselet, amely szalag és konty kombinációból állott, meg az „a la mouton”, a birkafrizura; az egész fejet kis, szoros csigák borították, a XIX. századi frufru, amely minden második évtizedben újra meg újra feltűnik. A húszas évek táján forradalmi változás következett be a hajviseletben: kitört a bubifrizura, azaz, a nők az évszázadok óta csigákba, fonatokba, kontyokba, hullámokba rendezgetett hajukat olló alá tartják, és rövidre vágatják. Sima, kényelmes viselet, amelyet ugyan meg-megtörnek a SZT. JÚLIA SZOBRA, XIV. SZAZAD 23 Az empire a frizurában is a klasszikus vonalakat kedvelte, Napóleon húga, Paolina Borghese hercegnő, Canova híres szobrán ugyancsak ,,á la grecque" hajat hord. De egymást váltották a „Maintenon”- frizurák, — a középen elválaszdivat szeszélyei, de mindmáig uralkodó irányzat maradt az egyszerű, könnyen kezelhető frizura.
