Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 1. szám
orvos, Schwartzer Ferenc zsebórája, Politzer Ádám 1848-as bécsi kokárdája, Than Károly mikroszkópja, Balassa János professzori kinevezése. Megmaradt egyébként Balassa kezének mása, nem kisebb személyiség, mint a „haza bölcse". Deák Ferenc faragása. Őrzik Táncsics Mihály köszönő levelét a látását megmentő, szemhályogját eltávolító Egei Józsefhez, s az első magyar röntgenfelvételt. (A fizikus Eötvös Loránd készítette, mert a többiek még féltek akkor a „bűvös" lámpától.) Itt van az első magyar orvoisnő, Hu- gonnay Vilma fotográfiája, az Orvosi Hetilap első évfolyamának első száma (1857) és az első magyar 1871-es gyógyszerkönyv. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumból természetesen nem hiányoznak - nem hiányozhatnak! - a Semmelweis-dokumentumok. A maiak szemlélhetik - egyebek mellett - a Semmelweis család csoportképét. Nem vesztek el Semmelweis személyes tárgyai sem. Megmaradt egy Rókus kórházban kiállított boncolási jegyzőkönyv Semmelweis saját kezű aláírásával. Megvan valamennyi tudományos munkája, vitairata, nyílt levelei tanai védelmében egyetemi tanártársaihoz és a Magyar Tudományos Akadémia tagjaihoz. (Ez utóbbi kezdő mondata: „Sorsom úgy hozta magával, hogy midőn felfedezhettem az 1847-ik évben .. .") A vitrinekben sötétlenek a maradiak, a féltékeny ellenfelek könyvei. Az egyik kötetet kinyitották, az oldalon vastagon kétszer aláhúzott sor, a margón pedig Semmelweis széljegyzete: Nem! Nem! A múzeum 1972 tavaszára - a budapesti szemészeti világkongresszus megnyitójára - szemészeti kiállítást tervez. Az ország több városában: Sopronban, Győrött, Kecskeméten, Kőszegen már nyitottak gyógyszerésztörténeti tárlatokat. 1972-től Székesfehérvárott, az egykori Fekete Sas patika helyiségében hasonló bemutató lesz. Tárgyalnak az egriekkel is a jezsuita patika, a pécsiekkel pedig a híres „Szerecsen" gyógyszertár múzeummá alakításáról. LÁSZLÓ MIKLÓS Cömöri patika
