Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)

1972 / 1. szám

Az Apollón-szentélyhez vezető út

meghalni nem szabad földi embernek. S hogy ennek veszélyét a nünimumra csökkentsék, s az isteni parancs érvényét földi eszközökkel is elősegítsék — a megszentelt, és ma is szigorúan érvényes hagyomány szerint, halandó ember nem lakhat Délo- szon. Akármilyen nagy főszezonban a turistaforgalom, napnyugtára Délosz szigete újra kizárólag az isteneké. (Hogy a kis múzeum, s a forgalmas turistapavilon személyzete mikor hagyja el a szigetet, nem tudom.) A délelőtt azonban a turistáké. Délosz legendája a Zeusz által

teherbe ejtett földi asszonyhoz, Létóhoz fűződik, aki Héra haragjától rettegve, hiába keresett Görögország-szerte menedéket. Végül azután Délosz szigete, terhével együtt befogadta, s csak annyit kért cserébe az istenek leendő anyjától, hogy válassza állandó otthonának a szigetet, ahol gyermekét a világra hozza, így történt, hogy az isteni ikrek, Apollón - a fény, a zene és a természet istene, és Artemisz, a vadászat istennője - Déloszon látták meg a napvilágot.

A legendánál megbízhatóbb forrás a történelem: az Apollón- templom közelében végzett ásatások tanúsága szerint Délosz, múltja az időszámításunk előtti

III. évezredre nyúlik vissza. Prehellén törzsek, és a minoszi időkben krétaiak lakták, a mükénéi kultúra virágzása idején pedig hajósok támaszpontja lett. Itt pihentek meg a Kelet felé utazók, itt gyűjtöttek erőt a távoli utakra. Csak később gyökeresedett meg a szigeten Apollón kultusza, amikor már a szent sziget, híres szülöttén kívül más isteneknek is templomává lett. Délosz kultikus szerepéről, megkülönböztetett rangjáról Homérosz is említést tesz az Iliászban. A zarándokok messze földről, de főként Naxosz szigetéről érkeztek, s velük együtt áradtak a szigetre az isteneknek szánt ajándékok is. Egészen a perzsák győzelméig tartott ez a vallási jellegű virágkor. Ám az ide áramló vagyon következtében a sziget vonzása sokszorosra nőtt. S minden városállam - köztük Athén is - magának követelte fennhatóságát. Peisziszt- ratoszt, Athén egykori erőskezű uralkodóját a delphoi jósdában ruházták fel az istenek a Délosz

28