Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)

1972 / 1. szám

mellett megesküdött, hogy elis­meri Edward ígéretét. Amikor Vilmost kémei értesítették Ha­rold megkoronázásáról, tüstént hajóra szállt seregeivel, hogy beváltassa Harolddal a kicsikart ígéretet, megszerezze jogosnak vélt birtokát. A faliszőnyeg a hódítás előzmé­nyeit és a hadjáratot mutatja be krónikaszerűen. A jeleneteket rö­vid latin nyelvű felirat magya­rázza. Először Hitvalló Edwardot láthatjuk, amint megbízza Ha- roldot, hogy adja át a trónt Vil­mosnak, majd Harold balszeren­csés normandiai útját, elfogatá­sát, esküjét mutatja be, Edward temetését, Harold koronázását, s amint a kémek Vilmoshoz siet­nek jelenteni az eseményeket. Vilmos felszereli flottáját. S lát­hatók a készülődés jelenetei, az udvaron katonák próbálják ere­jüket, botpárbajt vívnak, kakas­viadalon szórakoznak, sül a hús, nyárson sült szárnyasokat oszto­gatnak, mások fegyvereket hur­colnak a hajókra. A szőnyeg áb­ráiból pontosan rekonstruálható, milyen volt a normann hajó. Evezősök nincsenek, csak egy vitorlája van, de a kötelek nagy száma arra mutat, hogy ügyesen alkalmazkodtak a változó szél­hez. E jelenetek különösen sok kultúrtörténeti adalékot tartal­maznak. A normann lovag pik­kelyes páncélját két szolga ci­peli egy rúdon átvetve, kardo­kat, lándzsákat visznek, csata­bárdokat, széles pengéjű tőrö­ket. A lakoma jelenetek étkezési szokásaikat mutatják be - evő­eszközt például nem használtak. A szőnyegen ábrázolt emberala­kok száma is több százra te­hető, s említeni kell még a ma­darakat, lovakat, fantasztikus ál­latokat, amelyek a kompozíciót záró 6-8 cm-es szegélyen kis VIB vs 'Hi'TiiiiiCTTrr'T ferde csíkokkal elválasztva he­lyezkednek el: a beszélgető ma­rabut, a világoskék kutyákat, tarka lovakat. Az alsó szegélyen a mindennapi élet jelenetei, va­dászat, földművelés, favágás. Né­hol a fősáv benyúlik a szegély­be, fölül egy-egy árboc, temp­lomtorony, alul az elesettek. A faliszőnyeg egyike a közép­korból fennmaradt nagyon ke­vés számú világi ábrázolásnak. A 70 méteren egyetlen angyalt, szentet vagy ördögöt sem látha­tunk, csupán néhány templom és ereklyeláda utal a vallás létezé­sére. Asszonyalak sem igen akad a képen. A történet mélysé­gesen realisztikus képpel zárul: a győztes normannok a halotta­kat vetkőztetik, néhány már meztelenül hever, másokról ép­pen lehúzzák a páncélinget. Ha­rold és testvérei elestek, a trón­utódlás eldőlt. A szőnyeget a II. világháború után restaurálták, színei csak ekkor tűntek elő. A gyermek­rajzok bájával megalkotott figu­rák néhol kifejezetten karikatu- risztikusak, hogy ez szándékos vagy csupán a hímzők rajztudá­sának fogyatékosságából adódik, nem tudhatjuk. Leírásból ismerünk ugyan még néhány hasonló krónikás képet: Madarász Henrik merseburgi győzelmét, Nagy Károly mórok elleni csatáit, a monzai palotá­ban Theodolinde királynő a lon- gobárdok cselekedeteit örökíttette meg. Ezek közül azonban csak a bayeux-i szőnyeg maradt ránk. A közelmúltban megjelent, a képregény történetét feldolgozó mű szerzője Matild királyné szőnyegét a képregény őseként szerepelteti. Ha csak a formai hasonlóságot vesszük tekintetbe, a bayeux-i szőnyeg valóban „képregény", összefoglaló élet­kép a középkorból, melynek egyik legromantikusabb korsza­kát tárja elénk. SOÓKY ANDREA 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom