Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 4. szám
KÖNYVESPOLC cA 100 éves Ojudape&t $z&hraihóí Az évfordulós kiadványok között szerepel ez a fotóalbum is. amelynek fotóit Koffán Károly — a színes felvételeket pedig Sze- lényi Károly — készítette, s a bevezetőt Németh Lajos írta. Főként Budapest köztéri műalkotásait veszi sorra az album, noha szerepel benne egy-egy freskó, gobelin, üvegablak, mozaik is. Valószinűleg a Mediciek Firenzéje volt az utolsó korszak, amikor a legsikerültebb, legművészibb szobrok kerültek a városok tereire. Ha valaki egyszer össze- gyűjtené a magyar szobrászat legjobb alkotásait, bizonyára több lenne a felsorolásban a kisplasztika vagy a soha meg nem valósult terv, mint a kész szobor, amelyet a kő, márvány vagy a bronz magas ára, a megrendelő testület gyakran konzervatív ízlése és a művész kényszerű megalkuvása határozott meg; így Budapest szobrai sem mind kiemelkedő alkotások. Koffán Károly azonban új meg új arcukat villantja fel, néhol csaknem abszurddá növelve egy-egy szobor térnélküliségét, az egyre zsúfoltabb város és a műalkotás konfliktusát. A hangulatos felvételek közel hozzák a szemlélőt azokhoz a művekhez is, amelyeket már szinte a táj elemeinek érez, mint például a Gellérthegy szobrait. Némelyik kép pedig egyenesen telitalálat: a megfelelő látószög kiválasztása tartalmat tudott adni a kevésbé átérzett, nem feltétlenül meggyőző műveknek is. (Corvina) 40 , /flftiih zettú étén éti fi izetek A Magyar Tudományos Akadémiának régi hagyománya, hogy a társadalomtudományok új eredményeit, egy-egy kisebb irodalom- történeti vagy történelmi kérdés szakszerű, tudományos feldolgozását füzetsorozatokban teszi közzé: ilyenek az Irodalomtörténeti, a Modern filológiai füzetek vagy a sok évtizedes Értekezések a történeti tudományok köréből. Nemrég új sorozat indult, a Művészettörténeti Füzetek. Négy szám jelent meg eddig a magyar művészettörténet témáiból. Két füzet építésztörténeti témákkal foglalkozik: Mojzer Miklós: Torony, kupola, kolonnád című írásában a magyar barokk épületek építészeti díszeinek típusait veszi szemügyre. G. Molnár Vera munkája, A középkori Magyarország rotundái, hajdani templomaink közül a kör alaprajzúakat dolgozza fel. Galavics Géza tanulmánya már szinte túllép a szorosan vett művészettörténet keretein, és művelődéstörténeti, eszmetörténeti jellegű problémát tárgyal. A Program és műalkotás c. füzet egyetlen mű kapcsán, a szombathelyi székesegyház Dorffmaister-képének keletkezése története és kortárs visszhangját kutatva arra keres választ, miként jelentkezett a nemzeti felfogás igénye II. József korában, néhány évtizeddel a reformkor kezdete előtt. A legszélesebb érdeklődésre Szabó Júlia A magyar aktivizmus története c. munkája tarthat igényt. Ez a Kassák és köréhez fűződő irodalmi és képzőművészeti áramlat a modern magyar művészet egyik legérdekesebb és mégis elhanyagolt fejezete. Szabó Júlia tanulmánya megismertet az aktivisták folyóirataival, irodalmi-művészeti tevékenységével, a külföldi avangardhoz fűződő kapcsolataival. A könyv képanyagában pedig kevéssé ismert Kassák, Nemes-Lampérth, Bortnyik művek reprodukcióival találkozhat az olvasó. (Akadémiai Kiadó) Nemes-Lampérth József: Kassák Lajos (tusrajz)
