Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 3. szám
Medvefejjel díszített edényfedő A ,,kökénydombi oltár" ugyanis földbe mélyítették, bennük valószínűleg a vetőmagot tartották, s az ábrázolások a bő termést biztosítani kívánó mágia szolgálatában állottak. Feltehetően ugyanezen okból készültek a kunyhókban elhelyezett istennőszobrocskák, „Vénuszok”, melyekből egész sorozat látható a kiállításon. Jóllehet erősen stilizáltak, arányaik magas szintű művészi képességre utalnak. Sohasem portrészerűek; talán egy ős anyaisten mását láthatjuk bennük. Egyik tárlóban az egykori szentélynek korabeli modellje is látható. Az arasznyi házikón a tetőgerendák csapolását is jelölték, homlokzatán a gonoszt, a bajt elhárító isteni lény állatképében ábrázolt feje. Hasonló agyag állatfejeket több ásatáson is találtak, s a kiállított tárgyak közt is látható két, csaknem életnagyságú, agyagból mintázott, állatfej alakú oromdísz. Az újkőkor különböző periódusaiban készített kultuszedények kivétel nélkül nőalakú edénykék, a régebbi időszakokban díszítetlenek, később erősebben stilizáltak, oldalukat vörös festés, bekarcolt díszítés borítja. Kiemelkedik közülük az ún. „Kökénydombi Vénusz”. A trónuson ülő istennőn a bekarcolt dísz talán a ruhát jelzi. Az edényszerű kiképzésű szobrot talán emberi arcot ábrázoló fedő zárta le, hasonló töredékeket ugyancsak bemutat a tárlat. A terem fő falánál áll a vörösbe égetett agyagból készült „Kökénydombi oltár”. A háromAz ,,öcsödi vénusz" szög alakú tárgyat festett, bekarcolt díszítés borítja. Az oltár gyermekét világrahozó istenanya leegyszerűsített ábrázolása. A gyűjtemény legnagyobb kincse a Szegváron előkerült, trónuson ülő istenszobor, melyet szakmai körökben bizalmasan csak „Kanvénusznak” becéznek. A trónuson ülő, karpereceket viselő, vállán sarlószerű eszközt tartó, arcát maszk mögé rejtő férfi isten Kronosszal, Zeusz apjával hozható párhuzamba. Ugyanazon a lelőhelyen megtalálták női isten párját is, ennek testét ruha borítja, feje azonban még 4500 évvel ezelőtt Kis talpas edény arcábrázolással letörött, így pontosabban nem lehet azonosítani. A helyi ritkaságokat a teljesség kedvéért az ország más részén őrzött, de a korszak képéhez tartozó pontos leletek másolatai egészítik ki, így rézkori emberalakú urnák, kocsimodell. A látnivalók sora iparművészeti jellegű résszel zárul: a bemutatott korszak kerámiáit tárja a látogató elé. Az igen finom kivitelű és szép díszű alkotások, noha használati tárgyak voltak, önmagukban bizonyítják a formák és arányok harmóniájára törekvő emberi igény mindenkori meglétét. Trogmayer Ottó Női szobor, valószínűleg állatbőr ruhában 21
