Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 3. szám
j-<pa&uanff(ö«Theorba. *. ^aurrmtr^aTefiudoThcorbara. 3. (ShorÍJUK. jf. Quiarcrna. f. 3Rjtit>ír«cn. 6. <r«t)í TMriebrtSfftr^iffer: 7. jUcin <£i.5!cfd)3rt*frt<in. 8- jUciri0ug pofctjcflínanf. két nálunk is az aktív zenélés céljaira restaurálni? Azon túl, hogy egészen elenyésző a hangszer-restaurátorok száma (egy képzett zongorarestaurátor van az egész országban), a kérdés egyszerre elvi és gyakorlati. Egy több száz éves, kiszáradt fájú hangszer húrozatát - például a billentyűs hangszerek esetében — aligha lehet feljebb hangolni, mint a normál a alatti terz, quart vagy quint, nem bírják a hangszerek a húrok feszítését. Régi vonós hangszer nincs múzeumainkban, csak túlnyomó- részt XVIII, századi és későbbi. Hasonló a helyzet más hangszertípusokkal is. így a legtöbb reneszánsz zenét előadó együttes vegyes hangszerállománnyal adja elő műsorát. Egyaránt szerepel instrumentáriu- maikban régi típusú hangszer és új. A lant mint continuo-hangszer, megállja a helyét akkor is, ha nincs clavichord vagy cembalo. A fúvósok közül a blockflőték tekintetében a legjobb a helyzet - ez van a legtöbb együttesben -, a vonósoknál egy-két viola da gambától eltekintve csak új hangszereket használnak, a hárfa, cimbalom csaknem mind modern. A korszak zenéjét így is elő lehet adni, bár a gombával szemben a cselló kevésbé színes, a fagott kevésbé nazális, mint a dulzian. A hangzáskép általában intimebb, ha csak régi típusú hangszereken szólalnak meg a művek. Az utóbbi években alakult magyar együttesek tehát hangszerállomány szempontjából nem versenyképesek a külföldi együttesekkel, sajnos fenntartójuk, mecénásuk sincs. Ezért csak a régi zene szeretete lehet az összetartó kapocs, ami a sikerekig még elegendő, az első kudarc után azonban megpecsételi sorsukat. Mégis beszélhetünk azért öt-hat olyan együttesről, amelyek néhány év óta együtt dolgoznak, még akkor is, ha nagyon kevés elismerés az osztályrészük. Néhány múzeumunk kezdeményezése nyomán a hangversenytermek helyett múzeumi termekben nyílt lehetőség a régi zene bemutatására. A Magyar Nemzeti Múzeum I' Ckriírihermm. m. CUvichordium > 3ulúnifcí;cr Mcnfur. 2 ©(Ultin CUvichord. 4. Oiiiv Chvichoidium, »• Prftthf. j. atg^a. szombat esti hangversenyein rendszeresen négy-öt együttes lép fel, a Budapesti Történeti Múzeum helyreállított lovagtermében is egyre gyakrabban szólal meg a régi muzsika. Három éve alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetéhez telepített Zenetörténeti Múzeum. Az eddigi általános gyűjtőkörű múzeumok mellett — amelyeknél csak egy-egy osztály foglalkozott a hangszerek gyűjtésével — először nyílik alkalom a zenei emlékek, hangszerek tudatos gyűjtésére; az építés alatt álló szé.ház (Budapest I., Táncsics Mihály u. 7., volt Erdődy-palota) pedig a bemutató termeken túl állandó otthont nyújt majd télen hangversenytermében, nyáron, zenélő udvarában a legrégebbi és a legújabb muzsikának. A múzeum jelenlegi helyén (Budapest I., Országház u. 9.) két kisebb bemutató termében állandó kiállításon mutatja be értékesebb anyagát. Falvy Zoltán 19
