Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 3. szám
SZENT VERSENYEK Ünnepi játék nincs, ami méltóbb dalra, mint Olümpia — írja a nagy görög költő, Pin- darosz; úgy ragyog ez a többi játék között, mint a nap az égen, mint az arany más kincsek közepette. Ez ma talán még igazabb, mint a maga korában, hiszen ha görög versenyjátékokra gondolunk, akkor nem az Apollón tiszteletére rendezett püthói, a Poszeidón tiszteletére rendezett iszthmoszi vagy a Zeusz tiszteletére rendezett nemeai játékokra gondolunk — pedig a görögök szemében az olümpiaival együtt ezek voltak a leghíresebb, a „szent versenyek" —, még kevésbé a sok helyi versenyre, hanem a Peloponészoszon, Élisz államban fekvő Olümpia városára, s annak négyévenként rendezett versenyküzdelmeire. E játékok eredetét a messze múlt homálya fedi. A modern kutatás a különféle eredetmondák és a játékrend elemzése alapján megkísérelte a játékok őstörténetének felvázolását. A versenyek eredete valószínűleg egy olyan szertartásos próba volt, melyhez hasonló a mi pünkösdi királyválasztásunk, amikor tudniillik valamilyen versenyküzdelem révén kiválasztják az esztendő (vagy más meghatározott időszak) „királyát”. Ez a próba Olümpiában alkalmasint a futóverseny lehetett. A „király" pedig azért lett a győztes, a legVetkőző, illetve testét olajozó atléta (vázakép) erősebb, mert ő testesítette meg az esztendő termékenységét, a közhit szerint az ő erejétől függött, milyen termő lesz az év. Tisztét mindaddig betöltötte, míg az új próbában alul nem maradt. Valamikor az ősidőkben az új király meg is ölte elődjét, hiszen ha az a maga megfogyatkozott erejével tovább él, úgy ez a termékenységet károsan befolyásolja. Győztes versenyző megkoszorúzása. Karján, lábán a győztest megillető szalagok (vázakép) Az ünnep rendjének részletei a történeti időkben is sokat változtak: az eredeti futóversenyhez újabb és újabb számok csatlakoztak, egyesek megint elmaradtak. A lényeg azonban változatlan maradt. A klasz- szikus korban az ünnep öt napig tartott. Mikor ideje közeledett, a játékokat rendező élisziek általános békét hirdettek, hogy a közös versenyekben mindenki bán- tatlanul részt vehessen. 13