Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 3. szám
ka értékű majolika- és fajanszgyűjteményét a Múzeumra hagyományozta. Az év másik jelentős szerzeménye Wartha Vince keramikai gyűjteménye. A nagytétényi barokk kastélyban ugyanabban az évben megnyílt az ideiglenes bútorkiállítás. Súlyosan sérült állapotban került vissza az Esterházy Kincstár is a Múzeumba. A kincseket, az elterjedt hírekkel ellentétben, mégsem szállították az Ausztriához tartozó Fraknó várába, hanem 1944 decemberében a budai Tárnok utcai Esterházy-paloRippl Rónai József: Vörösruhás nő, faliszőnyeg (1898) Szőnyeg (XVII. sz.) ták egyikének pincéjében rejtették el. A palotát később bombatalálat érte, s Esterházy Pál kérte a Múzeumot, hogy a romok közül esetleg előkerülő anyag feltárását és további őrzését vállalja magára. A feltárásra és a mentési munkálatokra 1949 januárjában került sor. A telitalálatot kapott cseh boltozatos barokk pince omladékai közül a borzalmasan összeroncsolt ötvöstárgyak és a penészedésnek indult díszruhák megdöbbentő állapotban kerültek napvilágra. A restaurátorok azonban nagy kitartással valóságos csodákat műveltek a tárgyakkal. Voit Pál után évekig Dobrovits Aladár vezette a Múzeumot, majd Weiner Mihályné, aki így emlékezik az Iparművészeti Múzeum közelmúltjának történetéről : — 1948—49-ben nyerte vissza a Múzeum a szervezeti önállóságot, ekkor csoportosítottuk anyagát osztályokra (bútor, textil, kerámia, ötvös), megalakultak a restaurátor üzemek. A Múzeum a hozzácsatolt Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeummal, a Kína Múzeummal és a Nagytétényi Kastélymúzeummal együtt szélesebb alapokon folytathatta tevékenységét. A dolgozók száma 1945 óta mintegy ötszörösére, a tudományos munkatársak száma tízszeresére emelkedett. Új és felelősségteljes munkák hárultak a Múzeumra, ezek közül elsősorban az ország műtárgyállománya védelmével kapcsolatosak. Jelentős eredményeket hozott a gyűjtés: az Iparművészeti Múzeum leltárkönyvei 1945-ben kb. 24 000; ma több mint 60 000 darabot tartanak nyilván ezenfelül a Kelet-ázsiai Múzeumban 18 000-et. A gyűjtemények növekedésével együtt bővültek a Múzeum feladatai a műtárgyakkal kapcsolatos kutatások tekintetében is. Az iparművészet történeti kutatás a művészettudományok között a legelmaradottabbak közé tartozott. Megindult az ország műtárgyállományának felmérése több megyében. Ezeknél az eredményeknél ismertebbek az Iparművészeti Múzeum és társintézményeinek kiállításai. A régi szemléletet tükröző „tanulmányi raktár”-szerű, „chef d'oeuvre”-kiállítások helyett új módszerre törekedett a Múzeum, és az iparművészeti alkotásokat létrehozó folyamatok és összefüggések feltárásával a kiállítások didaktikus jellegére helyezte a súlyt. A kiállítások látogatóinak száma 1967-ben már elérte a százezret. A Múzeum rendszeresen kiállítja a mai iparművészek munkáit is - mondta végül Weiner Mihályné. Az időszakos kiállítások - kellő kiállítócsarnok hiányában — csupán szerény betekintést nyújthatnak a páratlanul gazdag gyűjteményekbe, elég ha akár a 20 000 darabos textilgyűjteményre (csak szőnyegekből 500!), akár a 300 mézeskalácsformára utalunk. Amikor Lechner Ödön és Pártos Gyula párizsi mintára megépítették a kétszintes, csar- nokos rendszerű épületet, nem 6
