Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 3. szám
Stulholl Sebestyén sírfelirata munkálták, mint a földet a maguk szokásai szerint. „A felületi finomságokra nem adó megmunkálás, továbbá a mértani, növényi és alakos díszítmények teljes hiánya megengedi annak a föltételezését - olvashattuk Kampis Antal Tifaany- ról szóló könyvében hogy a tihanyi első építkezés mesterei helyi, mondjuk ki, a magyar lakosok közül kerültek ki. Ez magyarázná meg azt is, hogy az építők gond nélkül eltértek a szentélynek ebben a korban szinte szabályként előírt félkör- íves megoldásától, s nagy múltú hagyományok által el nem kötelezve (a keresztény templom építés Magyarországon ekkor mindössze fél századra tekintett vissza), bátran jártak az ízlésük, készültségük, a helyszín vagy az anyag mutatta utakon." A mélyített és hornyolt kőléccel kereteit, mindössze egy csavart nyélen ülő apáti kereszttel ékített sírkő márványának vöröse pontként súlyosodik egy testvér- háború végén. 1052-ben Andrásnak fia született, akit Béla öcs- csének tett ígérete ellenére utódául szánt és meg akart koronáztatni. Béla herceg szószegéssel átkozván a királyt, Lengyelhonba menekült és sereggel térvén vissza. Mosonnál megütközött a bátyjával. A vesztett ütközetből futó király a földre zuhant és a menekülők lovai meg- tapodták. Zircre még élve jutott, de innen már a zsolozsmázó papok szállították hűlt tetemét Tihanyba. A főhajó alatti cinteremben nyugszanak a kolostor szerzetesei. A fehérre meszelt sírtömbök gyermeteg bájú feliratos cifrázatai: századok tömör története. A túlvilág üdvén munkálkodó kegyes apát urak közé egy világi férfit is temettek, aki nem volt előkelő származású, nem birtokolt országot, csupán művész volt. íme a sírfelirata magyarra fordítva: Stulhoff Sebestyén e kolostornak asztalosa, a maga művészetében nagy mester. Az itt látni érdemes faragott dolgoknak saját kezű művész készítője. Vállalkozásában 25 évig a leghűségesebben szolgált, világi ember létére a szerzetesek között, a legkeresztényibb módon élt. Elhunyt az 1779. év július hónapjának 14. napján, életének 56. évében. Vidékiesen nyájas a tihanyi apátság épülettömbje. A barokk pompája, a rokokó bája, a belső nyugtalanságuk ellenére nyugodt egységgé ötvöződött faragványok Stulhoíi Sebestyén: Szt. Jeromos szobra összhatása lenyűgöző látvány. Könyvtárnyi szakirodalom kutatta, ismertette már az északi fal ablakán átömlő fényködben csillogó főoltárt, legjelentősebb barokk emlékünket, a szószéket, amelynek mellvédjének alsó peremét a négy egyházatya jelvényekkel is megmagyarázott szobra üli körül. Ágoston a szívvel, Jeromos a koponyával, Gergely a galambbal, és Ambrus a méhkassal, a pillérközökben díszelgő négy fali oltárt, köztük a Szent Szív tiszteletére emelt pompázatos faragványkölteményt, amely egyike az első ilyenfajta oltárnak világviszonylatban is, a XVIII, században készült orgonaház és a karzat mellvédjén indázó rácskorlátot és Stulhoff Sebestyén legkiteljesedettebb alkotásait a sekrestyében. Nem túloz a művészettörténész,, amikor a csupa fafaragvány berendezésekről így ír:- Ha bármelyikből kiragadunk egy részletet, összehasonlítjuk egy másiknak hasonló vagy akár elütő részletével, rá kell jönnünk, hogy mindezt egyetlen művész feltalálókészsége és szorgalmas keze hívta létre. S ha futólagosán is, de megkíséreljük a munkának nemcsak a minőségét, de mennyiségét is felmérni, úgy rá kell döbbennünk, hogy ennek a feladatnak a vállalása és befejezése egy teljes életet emésztett fel szükségképpen. Egy teljes életnek kellett felolvadnia e lángokból szőtt virágokban, levelekből formált urnákban, mértani fegyelemből, természetes szeszélybe kanyargatott indákban. Mert a mértan, a természet, a klasszikus díszítménykincs a barokk közmegegyezés és az egyéni elvont kidolgozás elemeinek szinte féktelen áradása oltódik egymásba, forr, zubog, nyüzsög s szövődik végül is választékos csipkévé ezeken az alkotásokon. _ , SOBOK FERENC 25
