Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 3. szám
bízást kap Attenberger Ödön építésztől az Erzsébet Büfé falburkolatára. Sokszor átfestett falikerámiái azóta is helyükön állnak.- Maróti Géza műtermében alapítottuk meg az iparművészek szakszervezetét Szakasits Árpáddal - emlékezik a következő esztendőkre Gádor István. - így lettem titkára és pénztárosa. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe mentem. Azonnal felvettek a Wiener Werkstáttébe, ahol háromnegyed évig dolgoztam. A gazdasági csőd Josef Hoffmann vállalkozását is tönkre tette. Elsőnek a külföldieket bocsátották el. Hazajöttem s a lakásomban kemencét rakattam. 21-ben kiállítottam a Bel vederében. Kozma Lajossal, Dankó Ödönnel építettük a Kossuth Lajos utcában, a mai gyógyszertár helyén álló Fló- ris cukrászdát. Egyetlen megadott szempontunk volt: ne olyan régies legyen, mint a Gerbeaud. Agyaghurkákból is ebben az időben csináltam kis állatfigurákat, Papp Antal GÁDOR ISTVÁN Gádor István nyolcvan éves. Élete maga a magyar kerámia története. 1914-ben mutatta be első kerámiaszobrát a Műcsarnokban, s 21-ben már önálló tárlata volt. Mesterien mintázott, ezért lehetett belőle jó keramikus is. Hogyan született meg az új magyar kerámia? Egy méltatlanul feledőbe menő név, Maróti Géza, az Iparművészeti Iskola tanárának neve áll a bölcsője fölött. Maróti építette a Milánói Kiállítás (1906), s a Velencei Bien- nálé állandó magyar pavilonját (1909), ő tervezte a mexikói Nemzeti Színház belső terét, mintázta a Gresham-palota, Hitelbank, Kereskedelmi Bank szobrait. 1910-ben síremlékpályázatot hirdetett tanítványai számára — mondja Maródra emlékezve Gádor István. - Jutalmul nyolcán mehettünk Bécsbe. Ott figyeltem fel a kerámiára. Ebben az évben halt meg Fittler Káló mill, az Iparművészeti Iskola első igazgatója, helyébe jött Czakó Elemér. Bécsből hívta meg Schleich Vilmost, az 1912-ben megnyíló kerámia szakosztály élére. A világháború elsodorta, vezető nem maradt, de olyan kitűnő szobrászokat vonzott a kerámia, mint Ligeti Miklós, Kallós Ede, Pásztor János. Ök alapították a hódmezővásárhelyi kerámia üzemet, bár keramikussá sohasem váltak. A munka akkor még szakértelem nélkül, nem sok eredménnyel ment. A/ szobrászat törvényeit követtük, nem a kerámiáét. Gádor 1911-ben fejezte be tanulmányait, 1912-ben még mint szobrász mutatkozott be a Műcsarnokban, 1913-ban Olaszországban, egy évre rá Németországban jár. Majd a Drasche-téglagyárban készít edényeket, s azután tanul meg korongozni, egy józsefvárosi kályhásnál. 1916-ban bevonul, annyi szerencsével, hogy Pesten maradhat, s közben meg
