Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 2. szám
csolatok az itt talált többi néppel, főként a nyugat-magyarországi illirekkel és az Alföldön lakó, iráni eredetű lakossággal; a helyi kelta birodalom kialakulása és széthullása; a beilleszkedés a győztes római birodalom államszervezetébe, illetőleg a beolvadás az itt élő más etnikumú népekbe. Ezután gyorsan változó képekben a Kárpátmedence kelta lakosságának társadalmi tagozódása, nyelvi hagyatéka, település- és lakásmódjai kerülnek tárgyalásra, majd részletesebben esik szó gazdasági életükről, főként jelentőségükről a vasművesség és a fazekaskorong meghonosításában. Az utolsó fejezet a kelta vallás helyi forrásainak értékelését kísérli meg, hogy választ adjon olyan kérdésekre, mint a bevándorlók magukkal hozott vallásos képzeteinek fennmaradása vagy átalakulása, a helyi elemek szerepe és a hódító rómaiaktól a maguk isten-elképzelései szerint interpretált alakok kelta összetevőinek felderítése. A könyv teljesítmény-értékét csak akkor lehet reálisan mérlegelni, ha figyelembe vesz- szük azt, hogy a most ilyen széles körű szintézisbe foglalt kor a magyar régészeti kutatás legelhanyagoltabb területei közé tartozik. Az élet három alapvető fontosságú aspektusáról, s éppen azokról, amelyekre vonatkozólag a régészeti anyag a legtöbbet mondhat, jóformán nincs tudományosan feltárt emlékanyagunk: a már kiásott nagyobb temetők közéletiének; mindeddig nincs az i. e. I. századnál korábbi időből módszeresen feltárt magyarországi kelta település, ahogy nem került mindeddig feltárásra egyetlen kelta szentély sem az ország területén. Szabó Miklós munkájának a sok között nem utolsó érdeme, hogy ennek tudatában szán- tézisét a Kárpát-medencén kívüli keltákról szóló írott források és más területekről származó emlékanyag széles körű ismeretére alapozta, úttörő kísérletében azokat a kereteket vonva meg, amelyeket a következő kutatásnak kell konkrét tartalommal kitölteni, s így egy egész tudományág hazai feladatainak programját vázolva fel hosszú évtizedekre. Arany gyöngyök és csövecskék a szárazd-regőlyi (Tolna m.) kincsből Dunántúli kelta ezüstpénz „Hereditas" (Örökség) a sorozat címe, amely-. ben a kötet rövidesen megjelenik. A cím a sorozattal kapcsolatos legfontosabb kérdést veti fel, azt, hogy a Magyarország területén a honfoglalás előtt élt népek történelme és kultúrái hogyan és mennyiben jelentenek ma élő örökséget, eleven hagyományt, amelynek a mi számunkra is közvetlen tanulságai vannak. Szabó Miklós érdeme, hogy felvázol néhány olyan szempontot, amely ennek az örökségnek eleven voltát tanúsítja. Az egyik a kelták romanizálásával kapcsolatosan adódik. A hódító rómaiak nem szüntették meg a kelták törzsi szervezetét, mert látták, hogy ez a szervezet felbomlóban van, s a kialakuló törzsi arisztokrácia megnyerésével könnyen a kezükben tarthatják az egész közösséget - olyan gondolat, amelyet nehéz nem továbbgondolni az újkori afrikai gyarmatosításokig és még tovább. A kelta, illír és szkíta etnikai és kulturális elemek szerves összeolvadása nemcsak arra figyelmeztet, hogy földrajzi adottságai alapján a Kárpát-medence sokkal inkább a nyugatról, délről és keletről érkező hatások összeolvasztására és egy ebből kinövő saját kultúra megteremtésére alkalmas, mint egyetlen kultúra hagyományainak zárt megőrzésére és önmagából való továbbfejlesztésére, hanem megmutatja ennek a mindenfelé nyitott helyzetnek új hajtásokat sarjasztó, termékeny lehetőségeit is; a magyarországi kelta művészet most kapott vázlata jól illusztrálja ezt. Végül egy egészen más jellegű probléma; mind a vallás, mind a művészet emlékanyagának értelmezésénél kiemeli a szerző a nehézséget, amit az okoz, hogy nem ismerjük közelebbről a képzeteket, amelyeket ezek a tárgyak, ábrázolások és díszítő motívumok készítőikben és használóikban felkeltettek. Fordított irányból a XX. század művészeteinek egyik legnagyobb találmányával találkozunk itt: a mindenkihez szóló, mindenki számára érthető művészi kifejezés nehézségével akkor, ha hiányzik vagy ismeretlen egy olyan képzetanyag, amely mintegy a közös nevezőt jelenti alkotói szándék és közösségi visszhang között. - A kis kötetnek talán legnagyobb érdeme az, hogy ezt a gondolatsort még sokáig folytatni lehetne. SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY on
