Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 2. szám
Múzeum a gyárban Az (ipartörténeti múzeum az 1845-ben alapított Ganz Törzs- gyáiNöntödéjében, műemléki környezetben kapott helyet. Mint nagyüzemben felépített öntészeti múzeum Európában egyedülálló. A működő nagymúltú öntödét 1964. május végén állították le, az épületet műszaki műemlékké nyilvánították, s 1969. szeptember 24-én ünnepélyesen megnyitották a múzeumot. A bejárattal szemben találjuk Ganz Ábrahám bronz mellszobrát, mely mintegy kettéosztja a hatalmas kiállítási területet (1125 m2). Egyik részen a régi Ganz kéregöntödét, a másikon a fejlődéstörténeti kiállítást látjuk. A legrégibb öntészeti tárgyak a bronzkor öntvényei, öntő- mintái. A múzeum ritkaságai közé tartozik a híres Velem Szent Vid közelében feltárt antimónbronz olvasztótelep leletanyagából származó öntőforma, öntőtégely és különféle használati tárgyak az i. e. XV-XIV. századból. A fémönté- szeti részen találjuk a gyűjtemény egyetlen nem magyar eredetű darabját is, a kijevi öntésű, cári címeres, 1799-es évszámmal ellátott kis bronz ágyút, amelyet a Nemzeti Múzeum válogatott ki a beolvasztásra szánt fémhulladékból. A vasöntészetet bemutató rész szintúgy féltett kincset birtokol. Igaz, hogy osak másolat, de az eddig ismert legrégibb magyarországi öntöttvas tárgy az 1598-ból való Selmecbányái sírtábla másolata. (Eredetijét id. Kiszely Gyula fedezte fel a Selmecbányái Bányászati Múzeumban.) A rövi- debb oldalára állított, téglalap alakú tábla három mezőre osztott. A felső mezőn Illés próféta tüzes szekerét ábrázoló domborművet látunk. Az alatta lévő kettéosztott mező egyikében Kiknann András Selmecbányái Valdbürger, a másikban felesége, Knorr Polixénia családi címerét találjuk. A legalsó mezőben sírfelirat: „1598. május 19-én 2 és 3 őrá között délután a nemes és tiszteletre méltó asszonyság, Kilmann Polixénia, született Knorr, a nemes Kilmanszegi András törvényes felesége itt Selmecen, a magyar bányavárosban Krisztusban elhalt. Adjon a mindenható Isten néki a többi kiválasztottakkal együtt az utolsó napon boldog feltámadást, Ámen.” A munkácsi vasgyárnak a XIX. század második felében készült termékei az emléktárgyak vitrinében kaptak helyet. Az öntöttvas sakkjáték táblája és figurái, valamint az öntöttvas tálak egyaránt a magyar iparművészet remekei. A tárgyak nagy részén megtalálható a gyári jegy, tehát kétségtelenül azonosítható, eredeti darabok. Láthatjuk a Topitzer János által feltalált öntött Megiston- aoél szerszámkéseket, melyeket 16 ország szabadalmaztatott. Itt állították ki az Al-Duna szabályozásakor használt, diósgyőri öntésű sziklavésők egy példányát. A kiállítási rész a XX. századi korszerű acélgyártás berendezéseinek bemutatásával zárul. ALBRECHT GYULA