Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)
Honismeret-helytörténet különszám
zeum (1893-1897, Lechner első, sajátos stílusában készült főműve) látogatói hosszan szemlélődhetnek az épület helyiségeinek rengeteg finom díszítményén, a bejárat, az ablaksorok vagy a tető kanyargós kerámia- ornamentikáján. Ugyanakkor éppen Lechner Ödön mutatott rá arra, hogy az épület legfontosabb, meghatározó része nem a homlokzat, hanem a szerkezetet is eldöntő alaprajz. Az 1969-es budapesti művészettörténész kongresszus szakemberei szinte meglepődve fedezték fel Lechner művészetének és színdús fantáziájának értékeit, s keresték a választ: miként lehetséges, hogy nagyjából egy időben, de egymástól teljesen függetlenül, két hasonló felfogású, önmagában álló építész egyéniség született - a barcelonai Antoni Gaudi és a budapesti Lechner Ödön? Rózsavölgyi-ház, Budapest Lechner követői és utánzói, akik valamilyen kitalált „magyar" stílust terjesztve működtek, sokban hozzájárultak ahhoz, hogy Lechner épületeit is évtizedeken keresztül tévesen ítélje meg a közvélemény. Nagyon kevés volt köztük az olyan tervező, aki a népi díszeket a modem építészet szerkezetein ízléssel alkalmazta. Ilyen volt Árkay Aladár, és főként a nagy tehetségű, fiatalon elhunyt Lajta Béla (1875-1920). Lajta legfontosabb, akkoriban sokat vitatott épülete nem sokkal az első világháború kitörése előtt készült el: a Szervita (ma Mar- tinelli) téri, úgynevezett Rózsavölgyi-ház. A mások tervei szerinti, hasonló szerkezetekkel épült szomszédos házakkal való egyszerű összehasonlítás világítja meg Lajta építészeti munkájának értékeit. Azok tervezői a vasvázat apró, ún. díszítő elemekkel - például Donateilo-puttók másolataival - díszítették, Lajta a váznak csak sima kerámia köpenyt adott; ők épületük felső részét szeszélyes díszítményekkel borították és kivilágítható glóbuszt hordó Atlasszal koronázták - Lajta egy finoman színezett frízzel egyenes vonalú befejezést adott üzletházának. Már ekkor, 1913-ban tisztán át- érezte, hogy a nagyvárosi építőművészet lényege az egyszerűség és őszinteség - írja az épületről Bierbauer Virgil, a magyar építészettörténet egyik legjobb összefoglalója. A szerkezetet, a vasvázat eláruló Lajta-féle üzlet- és bérház nagy ablakaival, egyszerű díszeivel a modem magyar építészet előképe lett. Lajta követői közül kerültek ki az 1900 körűi született magyar építésznemzedék tagjai, akik később a Bauhaus iskolájához csatlakoztak; akár mint az iskola tanárai, akár mint stílusának követői: Moholy-Nagy László (1895-1946), Breuer Marcell (1902-) vagy Molnár Farkas (1897- 1945) - hogy csak a világhírűeket említsük. De maradandók Fischer Józsefnek, Kosa Zoltánnak vagy Major Máténak érdemei is, akik itthon igyekeztek érvényesíteni a modem építészet elveit. A mai magyar építészetet - nehéz évek után — fellendülés jellemzi. Gátló körülményei - sem anyag, sem szakember, sem technikai felszerelés nincs elegendő - jónéhány évig még bizonyára meghatározzák útját. Akik ritkán mozdulnak ki lakóhelyükről, aligha veszik észre, hogy az országban mindenütt új városrészek, városok épülnek. EgySalgótarján, városközpont egy mutatós szállodának nagyobb a propagandája és a közönségsikere, mint például az új salgótarjáni városközpontnak, ennek a Hild József-díjjal kitüntetett nagyszabású és egységes építészeti együttesnek. 1960 és 64 között épült az új főtér első, az egész együttest meghatározó objektuma, a Karancs szálló (Jánossy György és Hrecska József terve). A szállodával szemben épült a Szrogh György tervezte művelődési ház. A falusi viszonyokra utaló „művelődési ház" kifejezés nem a legszerencsésebb a tarjáni kultúrpalotára, ahol színház, 70 000 kötetes könyvtár, 650 embert befogadó nagyterem és sok más, különféle kulturális célokat szolgáló helyiség nyert elhelyezést. Nyolcemeletes lakóház köti össze a szállót a kultúrpalotával, mintegy Salgótarján nagyváros voltának kifejezéseképpen. Az egész teret Finta József és kollektívájának épülete foglalja egységbe: a modem építészet ritmikáját, a vasbeton és üveg játékát maradéktalanul kifejező alacsony üzletsor, ahol presszótól fodrászig minden megtalálható: gyógyszertár, ékszerbolt, kisáruház, ABC- üzlet, fotósbolt, IBUSZ... Ez az üzletsor ad melegséget, emberi léptéket a térnek, ez segíti át a hajdani kisváros lakóit a modem nagyváros hangulatába. Aminthogy az egész magyar építészetnek feladata ezt a „vidékies" országot a modem kor követelményeinek megfelelően átformálni ... SZÉKELY ANDRÁS 30
