Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)

Honismeret-helytörténet különszám

Eszterházy-kastély, Fertőd

Iparművészeti Múzeum, Budapest

opera is, ezek ma már nem állnak. Ránk maradt azonban a nagyvonalú, díszeinek burjánzó sokasága ellenére monumentális, barokk-rokokó homlokzat kettős lépcsősorával és a különös, hegedűformájú ablakokkal. Ma is áll a kovácsoltvas főkapu, s a fő épületek jelentős része. És áll a hangulatos, egyszerű Muzsika-ház, ahol évtizedekig Haydn lakott. De mindez már csupán nyomokban idézi a hajdani kastélyt, ahol 126 volt a szobák száma, és akkor még nem számoltuk a „vissza a természethez" törekvők számára épült remetelakot.

A fertődi kastély pusztulásában része volt a második világháborúnak is, de elsősorban maguknak az Eszterházyaknak. Fényes Miklós halála után fia szétkergette a muzsikosokat, kismartoni kastélyába szállíttatta át a képtárat és a kincseket. Néhány évtized múlva már arról tanúskodik egy feljegyzés, hogy a hajdan szépséges barokk kastély a pusztulás jeleit mutatja: „a játékszínben széna tartatik; a kertek el vannak hagyatva; a pázsit gyepen szemem láttára földi alma terem..Ma az egykori kastély a mezőgazdasági kutatás számára nyújt otthont.

A barokk kor után építészetünk legfontosabb szakasza a klasszicizmus - amelynek jegyében a Nemzeti Múzeum arányos, méltóságteljes épülete született -, a romantika, - s a XIX. század végén a historizmus, a neo-stílusok korszaka, amelynek a Parlament vagy a Halászibástya nemzetközileg ismert példája. Ezt a kort átugorva elérkezünk a szecesszióhoz, ehhez az inkább iparművészeti stílushoz, amelynek építészeti megvalósítása nálunk elsősorban Leohner Ödön (1845-1914) személyéhez fűződik. Lechner is historikus építésznek indult, első munkái a reneszánsz, a barokk, a gótika felelevenítésének jegyében születtek, de már ezeken is találunk olyan szerkezeti és díszítő elemeket, amelyek előrevetítik a későbbi, annyiszor bírált és annyiszor újra felfedezett lechneri stílust.

Lechner a magyar népművészet motívumkincsét akarta épületein felhasználni. A szorgalmas, de délibábos elképzelésektől korántsem mentes Huszka József kutatásaira támaszkodva állította össze azt a ornamentika- rendszert, amelyet a magyar kerámia mesterével, Wartha Vincével együttműködve épületein alkalmazott. Az Iparművészeti Mú29