Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)
Honismeret-helytörténet különszám
Építőművészetünk JÁKTÓL-SALGÓTARJÁNIG Jáki apátsági templom III. Béla királyunk Capet Margitot, a Magyarországon át keresztes hadjáratot vezető francia király lányát vette feleségül. A két ország között a XII. század közepéig is voltak kulturális kapcsolatok, de a francia szerzetesrendek - és nyomukban az építőmesterek - ekkor kezdtek Magyarországra áramlani. így bontakozott ki a helyi, a honfoglalók fémművészetére is visszavezethető díszítő hagyományokból és a francia mesterek tudásából a magyarországi román építészet virágkora; az esztergomi palotakápolna, a pannonhalmi bencés apátság, Lé- bény, Zsámbék, Ócsa temploma, s végül a csúcs, a legszebb - a jáki templom. A jáki templom nemcsak a legszebb, hanem a legkésőbbi is román emlékeink között. 1220 körül alapította Jáki Márton ispán, de csak 1256 májusában szentelhették fel, mivel építészei idő közben a tatárjárás elől menekülve Ausztriába húzódtak. A kéttornyú templom, amelynek annyi viharban volt része; a törökök lerombolták egyes részeit, Allah nevében letördelték a szobrok fejét, és ami talán még ennél is többet ártott a templom szépégének; a XVII. században barokk kiegészítéseket építettek hozzá. Mai - az eredetitől csak igen kevéssé eltérő - formáját a millenniumi év után kapta, amikor restaurálták. Az épület legszebb, az egyetemes művészet- történetben is kiemelkedő értékű része a kapuzat. „Bélletét", a befelé futó, keretező oszlopokat a francia romantika virágkorának minden dísze átfonja. Sőt, felbukkannak az akkoriban éppen születő gótika egyes díszítőelemei, és elképzelhető, hogy a magyar fafaragás motívumait is felhasználták. Ebből az időből hallunk először hiteles adatokat magyar kőfaragókról, a művészi munkájuk jutalmául a szabad emberek sorába emelték őket. A tatárok elől menekülő kőművesek a román stílust terjesztették tovább Ausztriában és a Balkánon. A tatárjárás után ismét külföldi építészek jöttek hazánkba, de ezek - köztük a legnagyobb francia mester, Vil- lard d'Honnecourt - már az új stílust, a gótikát hozták magukkal. A magyar gótika emlékei főként a Felvidéken és Erdélyben 27
