Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)

1971 / 2. szám

gímszarvasai. Alakjukat már az Altamirái barlangban megörökí­tette az ősember — most viszont Czigány Tamás rendező és Rák József operatőr az őszi buda­pesti vadászati világkiállításra f orgat dokumentumfilmet. A húsz- perces film a négy évszak vál­tozásai közepette örökíti meg a szarvasok életét. Baja, a hires kereskedőváros, élénk forgalmat bonyolít le. Hí­res vásáraira az Al-Duna vidé­kéről jöttek gabonakereskedők és fuvarosok. Baja híres szülöttei meg a mesz- sze földeket járták be. Türr Ist­ván nemcsak Garibaldival, a for­radalmi Itáliát, de járt a Krím­ben és Görögországban, s haza­jőve kezdeményezője volt a Du­nát és Tiszát összekötő csatorna korszerűsítésének. Még világlá- tottabb a szabólegény Jelky András, ki nem elégedett meg Európa és Afrika tájainak isme­retével. Hajón Kínába vergő­dött, majd Jávába, Ceylonba utazott s ő volt a mai Indonéz- szigetbirodalom holland gyar­mati elődjének első követe Jed- dóban (a mai Tokióban). Hajóutazásunk utolsó állomása: Mohács. Ahová II. Lajos király már baljóslatúan érkezett, irga- lomnyi merészségű seregével. Amiből odaveszett 15 ezer köz­ember, félszáz főnemes, vagy két tucat zászlósúr és hét főpap. Brodarics István, szerémi, ké­sőbb pécsi, majd váci püspök és kancellár, ki megmenekült a csa­tából - ami mindössze másfél óráig tartott -, így kommen­tálta a Mohács előtt történte­ket: „Bűneink miatt bizony még súlyosabb csapásokat is megér­demeltünk volna!" A mai mohácsiak nem is erre a gyászeseményre emlékeznek. Ha­nem inkább régi hagyományt újítottak fel: a busójárást. Ez azonban nem a törökök elűze- tésének jelmezes emlékezete, ha­nem ősi termékenység-ünnep. Tél-temető és tavasz-köszöntő. Tavasszal minden újra kezdi körforgását. Ebben a folyam nem­csak részt vállal - a Fekete­erdőtől a Fekete-tengerig -, de tovább is adja mindazt, ami medj rének két partján, látóhatártól látóhatárig történik. MOLNÁR AURÉL SZÉKELY ANDRÁS TÓBIÁS ÁRON Ligetes erdő Cemencen

Next

/
Oldalképek
Tartalom