Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 2. szám
ban a török adóösszeírásban szerepel, 1659-ben pedig I. Lipót császár adja el gróf Zichy István győri kapitánynak. Úgyszintén I. Lápót ígért vallásszabadságot a törökökkel szembenálló dél- szlávoknak, így települtek Szentendrére híres szerb kereskedőcsaládjai. Ma már többnyire csak a görögkeleti templomok emlékeztetnek a XVIII, század szerb lakosaira — no meg itt van a Pravoszláv Egyházművészeti Múzeum is —, de a délszláv irodalomtörténet őrzi a Szentendrén született írók, tudósok emlékét. Itt élt a XVIII, század második felében „rab Ráfoy" is, a II. József felvilágosodását komolyan vevő Ráby Mátyás, akit a visszaéléseik miatt feljelentett szentendrei hivatalnokok börtönbe juttattak, s aki később „Jogitip- rás és rémuralom Magyarországon és Ausztriában" címen adta ki emlékiratait. A barokk templomok, a sok copfstílusú házacska, a kanyargós szűk utcák városában mindig pezsgett az élet, de fejlődésének csúcsát igazán a XX. század közepére érte el, amikor is a sökszázados múlt és a modern művészet összetalálkozott Szentendrén. Szentendre hangulata már a századfordulón megejtette a festőket. Sokáig dolgozott itt Feren- czy Károly, a nagybányai iskola Szentendre totere vezéralakja is. A róla elnevezett múzeumban az állandó régészetinéprajzi kiállítás mellett minden évben fiatalok és idősek tömegeit vonzó festészeti tárlatok nyílnak. 1929-ben neoklasszicista festők csoportja megalakította a Szentendrei Festők Társaságát. Köztük volt Paizs-Goebel Jenő, a finoman árnyalt tiszta színek, beszédes csendéletek mestere, majd csatlakozott a csoporthoz Bar- csay Jenő, a magyar konstruktivizmus vezető alakja, akinek művészetére nagy hatással volt a város látványa. A harmincas évek második felétől Szentendre az intellektuális, nemcsak a megBálint Endre: Szentendre Czóbel Béla
