Múzsák - Múzeumi Magazin 1970 (Budapest, 1970)

1970 / 2. szám

VIZEN JÁROK REGULÁJA N emcsak a balatoni halászok, egyben Herman Ottó emléke előtt is tisztel­günk. Amit a magyar halászatról tu­dunk, neki köszönhetjük. Ö írta meg ekkor ennek az ősi mesterségnek a történetét, a magyar halászat bibliáját. Műve nélkül ez a szép mesterség, hagyományaival, mester­szavaival és mestereivel együtt már a múlt ködébe veszett volna. írásában mégsem ez az igazán csodálnivaló. Hanem a különleges rátermettség, amivel a zárkózott és hallgatag vízi embereket szóra tudta bírni. Herman Ottó az 1870-es években - akko­riban Szeged ellenzéki képviselője volt - látogatta meg a tihanyi halászokat. Vasúttal érkezett a szántódi állomásra. Amint leszállt, egy mezítlábas gyerek kapta fel a táskáját, így ballagtak el a szántódi révhez. A révnél rozzant kocsma. - Van-e révész? - tuda­kolta az utas. - Gyerek, csinálj füstöt! - Intett a kocsmárosné. „A gyerek kiszaladt - írja Herman Ottó -, a part felőli gyepesen hirtelen összeka­part mindenféle giz-gazt, s meggyújtotta. A felgomolygó füst láttára a révész a vízre ereszkedett. Nappal füst, éjjel tűz lángja szólítja a révészt. E tájon ősidőktől fogva ez a jeladás módja." így érkezett meg Her­man Ottó Tihany alá, ahol a gyepre kiterí­tett öreg hálók fogadták. A tihanyi halászat egyidős a kolostorral. I. András alapító levelében többek között ez áll: „Praeter haec servi ecclesiae illius cum terra et cum piscationibus..." (Vagyis: Raj­tuk kívül idetartoznak ennek az egyháznak szolgái a földjükkel és a halászhelyeikkel...) S hogy legyen, aki a halat megfogja, a ki­rály tíz halászt is rendelt a tihanyi apát szol­gálatára. E halászok nevét nem említi az ok­levél. De IV. Béla már összeíratta a pannon­halmi apátság halászait: Poch, Gaalt, Ekeshe és Iacob, „ezek fiaikkal és rokonaikkal 70 bokorban halászhatnak". Száz esztendővel ezelőtt még ez az ősi bokor-rendszer volt érvényben. A halász­bokornak sajátos önkormányzata volt, tíz ha­lászból állt. Minden bokornak megvolt a maga ládája, korsója, halászszerszáma s a szerszámhoz tartozó tíz rőfös-tarisznyája, amely a hal elosztásánál játszott fontos sze­repet. A bokor ládájában őrizték a Bötsü- levelet. Ez a bokor szabályzatát tartalmaz­ta, még az 1764-es artikulusok szerint. Íme néhány artikulus; 1. Hajó tsináláskor, vagy hálóállításkor, ha valaki készakarva elmulasztja, az egész napszámot tartozik megfizetni. 2. Ha az hálót az hajóra beviszik, nem káromkodással, hanem az Jézus nevibe, mint Krisztus halászai. 3. Ha a kormányos bekerít, mikor egy szál kötél elmegy, akkor Uram Jézus Légy ve­lünk ady Jó Szerencsét, ments meg minden veszedelemtől. 4. Ha valaki a szerszámhoz nem ér, mire beteszik a hajóba, ha elöljáró, hat Czibék- vágást, a közlegény pedig három Czibék- vágást szenvedjen. (A cibék láncon függő, hámmal nyakba akasztható, kurtanyelű csáklya volt, a jeges halászat fontos esz­köze. A léken kibújó hálókötelet ezzel húz­ták ki a jég alól.) 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom