Múzsák - Múzeumi Magazin 1970 (Budapest, 1970)
1970 / 2. szám
Moholy-Nagy László „hazatérő" Tihanyi Lajos portréi, Önarcképei, grafikái is vonzzák majd a budapesti közönséget. A Szajna-parti városban több esztendeje elhunyt Réth Alfréd furcsa világához viszik közel a magyar nézőket részint figurativ, részint absztrakt képei. Kompozíciókat ígért a tárlatra a 48 éves Hantai Simon, napjainkban a tassizmus ünnepelt céhelsője. S küld két festményt is a szintén absztrakt, azonban a mértani formákat mellőző Kallós Pál. Kiállít a nonfiguratív Szenes Árpád és Portugáliában született felesége, Vieira da Silva. Az augusztusi gyűjteményből nem hiányoznak a moszkvai magyar veterán, Uitz Béla, valamint a közelmúltban itthon is már jelentős sikert elért Vásárhelyi Viktor; Vasarely op-art kompozíciói. Sokan régi ismerősként állnak majd az európai hírű, Rómában élő Tóth Imre: Amerigo Tot a múlt esztendőben már Magyar- országon is ezreket meghódító szobrai előtt. Ott lesznek a „francia" Etienne Beöthy: Beöthy István, az Espace kör egyik alapítója, az antwerpeni szabadtéri kiállítás nagyja, a vizuális élményeit nonfiguratív formában visszaadó konstrukciói közelében. Megismerkedhetnek a budapestiek a „párizsi" Vörös DAPESTEN szeteit ezrek várják, fogadják tisztelettel. Akár a két világháború között feltűnt Sza- lay Lajos modern, szimbolikus rajzait. Cervantes, Villon pesti díszítőjének vándorútja: Franciaország, Argentína - itt a Művészeti Főiskola tanára —, 1960-tól az Amerikai Egyesült Államok. Tekintélyes, Budapesten most bemutatkozó tengerentúli művész a Yale egyetem professzora, a költőnő, Várnai Zseni fia: Peterdi Gábor. A párizsiak galériájának halhatatlan magyarja — az ez évben 300 művével végleg Béla kisméretű szobraival. Figyelmet keltenek a Szépművészeti Múzeumban is a Szajna-parti műtermében „spátiódinamikus" alkotásokat készítő Schöffer Miklós a mindennapok formáit, anyagait, valamint a geometria alakjait, arányait egyesítő extra konstrukciói. Emlékezetes: a St. Cloud-i parkban felállított, 42,5 méter magas, toronyszerű kompozíciója. A világ első kibernetikus, hangot adó és mozgó szobra szintén Schöffer készítménye. Űj művei a mozgáson túl konkrét zenével szolgálnak, sőt, absztrakt képeket is vetítenek. (Két opusát ígérte a rendező bizottságnak.) Szerepelnek a kiállításon az 1908-tól Párizsban élő Csáky József kubista, dekoratív szobrai. Munkáit 1959-ben már kiállították, több darabját megvásárolták Magyarországon. Nem marad el a hazai bemutatóról a nonfiguratív díszítő plasztika jelese, a faszobrait több más elemmel kombináló, Pán Kemény Zoltán: Idő az időben (vas) Aurelia Vah Mozaik (balzata)
