Múzsák - Múzeumi Magazin 1970 (Budapest, 1970)

1970 / 2. szám

például egy ablak vagy egy ajtó... Az idő azóta úgy fölgyorsult, hogy szinte már re­pül is. M: És mi gyorsítja meg az időt: egy új­fajta szobor vagy kép, a film vagy a szín­ház, az új regény-kísérletek? Csak a képző­művészet ilyen türelmetlen? S: Nemcsak a képzőművészet türelmetlen, hanem mindez együtt. Az egész világ türel­metlen. De miért is ne lenne az! Olyan él­ményei vannak az embernek, hogy televí­zión látja a holdon járó embereket és utána kiszalad az udvarra. S elképzeli, hogy ott fönt most az a két ember jön-megy. És ugyanakkor tud róla, hogy két nap múlva megint lent lesznek. Ez a térnek olyan meg­rövidülése, ami az időt feltétlenül felgyor­sítja. Az irodalomban is így van ez. íróbará­taim panaszkodnak, hogy mire a könyvük megjelenik, már mást mondanának ... Mire a szobraink kivitelezésre kerülnek, már eset­leg kicsit másként csinálnánk. V (Vilt): Azt hiszem, hogy minden rela­tív. Amikor Kolumbus áthajózott Ameriká­ba, azt mondták, hogy hihetetlenül rövid idő alatt új világok tárultak fel előtte. S az ak­kori emberiség leélt néhány évet, amíg Ko­lumbus oda- és visszafordult. S India helyett az új földrészt, Amerikát találta meg. Akkor talán az az egyJkét esztendő annyinak szá­mított, mint most ez a néhány nap vagy né­hány óra a mi holdutazásainkkal. Mi az oka George Segal: A kivégzés (1967) gipsz és la Alberto Giacometti: Városi tér (1950) bronz

Next

/
Oldalképek
Tartalom