Múzsák - Múzeumi Magazin 1970 (Budapest, 1970)
1970 / 2. szám
Balaton-Für ed, 1879 (Vasárnapi Újság) A füredi csodaforrás Balatonfüred nevét a szófejtésben járatlanok a fürdés szóból származtatják. Lipták Gábor és Zákonyi Ferenc útikalauza idézi a Tihanyi apátság 1211-ben kelt birtoklevelét, amelyben Füred, más középkori oklevelekben Föred, Fyred és Phüred szerepel. De sehol sem esik szó arról, hogy a tihanyi apát úr vagy jobbágyai esetleg fürödtek volna is - Füreden. Amiként Tiszafüred sem volt sose ismert fürdőhely. Hogy mi rejtőzik tehát a „füred" mögött? Az idézett kalauz a „fúrj" szóra gyanakszik. Füred nevezetessége nem a Balaton, hanem „savanyú" vize volt. A hagyomány Füred első vendégeként Galerius császár (meghalt 311-ben) anyósát, Priscát említi. A matrónát állítólag a füredi gyógyvíz gyógyította meg. Füred „vendégkönyve" ezután századokon át üres. „Szeszes, tiszta, savanyú vizét - írja Lover Máté 1694-ben - a baromőrök és a parti lakosság keresi fel szívesen." De ők is ivás és nem fürdés céljából. Idegenforgalmi gyógyhelynek is - amint Thiery Árpád írja a Jelenkorban (1968/67.) - csak 1708-tól tekinthető. „Az Méltóságos Ür", vagyis gróf Eszterházy Antal, Rákóczi generálisa ebben az évben egy hetet töltött Füreden, „savanyúvíz-kúrát" tartva. A gyógyfürdő is ekkoriban indult fejlődésnek. 1749-ben 5 ágy és 23 kád' várta a betegeket „Schusterné Fürdőházában". Ez aligha volt valami pompázatos épület, mert a mindenre figyelő Kazinczy - aki 1789-ben járt Füreden - észre sem vette. Füred csillaga a reformkorban kelt fel. A felfedezés dicsősége a szívbetegeket illeti, de még inkább azokat, akiknek a szíve a hazáért fájt. Füredet két évtizedre ők tették nemzeti fürdőhellyé. Kossuth, Széchenyi, Wesselényi, Deák Ferenc állandó vendégek voltak. Még a bécsi kamarilla is képviseltette magát - besúgóival. A nevezetes Hor- váth-házban - ma is Füred legszebb háza — 1825-ben rendezték az első Anna-bált. Húzta a cigány, pengtek a sarkantyúk, s a férfiak arról tanácskoztak, hogy tenni kellene végre valamit. Kisfaludy Sándor „hazafias mérges fájdalmában" hozzákezdett Füreden a Magyar Nemzeti Játékszín megszervezéséhez. „A magyar akármi néven nevezhető művészség önhazájában számkivetettnek érezheti és sirathatja magát..." - írta Zala vármegyéhez intézett kérelmében, a színház ügyében. A társadalmi gyűjtés nehezen indult meg. A szegény jobbágyság 100 igát ajánlott fel a színházra, a dúsgazdag Festetioh herceg pedig - Szegedy Róza személyes kérésére is - csupán hat ion oszlopot. A magyarok királya viszont egy garast sem. 1831. július 2-án mégis felavatták Füred magyar színházát. Komlóssy Ferenc társulatában többek között Megyery, Telepy, Lendvay, Kántorné, Üjfalussyné és Balog Nina játszott, később Hivatal Anikó, Prielle Kornélia, Déryné, majd Blaha Lujza is fellépett Füreden. A szabadságharc bukása után Füredre újra csend borult. Ma csupán a Pantheon - Zákonyi Ferenc szép gondolata! - néma emléktáblái beszélnek a múltról. A nevezetes színházat hiába keresnők. Füred nemes hagyományai ma csupán az Anna-bálok éjszakáján kelnek életre. S ott, ahol Thália először szólalt meg magyarul, nyár nyár után múlik el színházi előadás nélkül. 12
