Múzeumi Magazin 1968 (Budapest, 1968)

1968 / 2. szám

számbavenni nem. Mir csak a ku­riózumok kuriózumaira figyelek fel: egy emlékkönyv 1617-ből, Horter Szaniszló lőcsei származású strass- bourgi egyetemi tanáré volt, benne Kepler János emléksorai Horter számára. Pénzgyűjtemény, több mint tízezer darabból áll. 28 darab eredeti Zichy Mihály rajz és kép. Ismeretlen Petőfi-portré, Orlay Petrich Soma műve. Egy Barabás Miklós ecsetje alól még Velencében kikerült, angyali bájú fiúportré, szintén ismeretlen. A híres demkó- hegyi karddal egyidős, azonos for­májú kard, ahhoz képest, hogy István király korából való, meglepően ép. Az egyetlen fennmaradt medve­ölő lándzsa — a Zrínyi Miklós rej­télyes halálát ábrázoló korabeli metszeteken pontosan ilyen hever a vadkantól marcangolt Zrínyi mel­lett. Egy hatalmas holies! tálban ötvösmunkák: poharak, kávéfőző­készlet a 16. századból (I), pompás ezüst munka, rühadíszek. gombok, násfák, fibulák. — Körülbelül egy mázsa ilyen ezüst von a gyűjtemény­ben — jegyezi meg szerényen Smidt Lajos. Minden darabot úgy vesz kézbe, hogy érzem: ismeri, tudja a törté­netét, hogyan jutott hozzá, mit jelent művészettörténetileg, hol a helye a gyűjteményben. Vajon ki készíti el valaha is azt a katalógust, amely jelenleg csak Smidt Lajos fejé­ben található? Amikor a gyűjte­ményről beszél, átizzik a hangja, és megtelik féltő aggodalommal: mi lesz a gyűjtemény sorsa? Helyhiány miatt a lakásban csak töredéke tárol­ható, a pince zsúfolt polcain római korú edényektől középkori úriszéki iratokig és mai dedikált könyvekig minden: tárgyak a szobákban a földön, a falon, a bútorokon és a mennyezeten is, hiszen a lámpák, csillárok is műtárgyak, muranói üvegcsillárok, vagy múlt század eleji iparművészeti remekmű függőlám- pak. Zsúfolt a hosszú kapualj, zsúfolt előtér, az udvari beugró, mindent eláraszt ez a bőség. Pedig az anyag javarésze már nincs is itt. A Savaria Múzeum átvette a Hollán Ernő történeti anyagok érdeklik, ezekből önmagukban is múzeum létesülhe­tett volna már a harmincas években. A Smidt-gyűjtemény egybeállásának körülbelül öt évtizede alatt az ország legsokoldalúbb komplex gyűj­teményegységévé gyarapodott, mert Smidt Lajos egyszerűen képtelen volt specializálni magát valamilyen szakterületre. Bronzkori edények, római kori teljes orvosi slrleiet — sajnos elpusztult a második világháborúban —, középkori okle­velek — oly épek, hogy a levéltári szakembereket a sárga irigység eszi láttukon —, hihetetlen mennyiségű fegyver, iparművészeti anyag, főleg ötvösmunkák, bútor, kép, porcelán, üvegek, ősnyomtatványok, ruhák, evőeszközök, használati tárgyak, ira­tok, kerámiák, agyagedények, nép- művészeti tárgyak, orvosi eszközök, a bőség olyan áradása, amelytől csak megrészegülni lehet, áttekinteni, A Smldt-ház pincéjének részlete — feldolgo­zásra váró kéziratok, oklevelek tömege, bi­zony nem a legideálisabb tárolási körülmé­nyek között... utca 2. számú házat, és itt, ebben az 1773-ban épült, 1895-ig gimná­zium céljait szolgált épületben helye­zik majd el a Smidt-gyűjteményt, amely itt már joggal kapja majd meg a Smidt múzeum nevet. Folyik a restaurálás, és remélhetőleg hama­rosan végleges helyre kerülhet az a többszáz fegyver, mintegy 150 óra, megszámlálhatatlan porcelán, ruha, és szinte áttekinthetetlen egyéb anyag, amely jelenleg — eléggé mos­toha körülmények között — részben a régi bútorok öblébe zsúfoltan, részben a romlástól alig-alig védő műanyag lepedők alatt az épület padlásán várja sorsa jobbra fordu­lását. Azt tervezik, hogy a fegyvergyűjte­mény a ház pincéjében kap helyet, itt ugyanis a pinceboltozatok a vár rondellájának maradványaira épül­tek, s a környezet igen stílusos. A földszinti és emeleti helyiségeket a gyűjtemény más anyaga tölti majd meg, ha elfér, hiszen a bőség már szelektálásra kényszerít. Smidt Lajos csendes, türelmes em­ber. Szerény is, pedig volna mire büszkének lennie. A híres soproni Storno gyűjteménynél sokrétűbb, gazdagabb, színesebb lesz a szom­bathelyi Smidt-gyűjtemény, ha meg­valósul. Ám türelme és nyugalma elhagyja, ha arra gondol, hogy hiába volt ideje összeszedni ezt a páratlan anyagot, hiába hozták betegei évti­zedeken át honoráriumként a szá­mukra ócskaságnak minősülő tárgya­kat a ..bogaras” főorvosnak, hiába ez a csak az „életmű” szóval jelöl­hető gyűjtemény, ha hanyatló ereje esetleg előbb fogy el, mintsem biztonságban érethetné a gyűjte­ményét. Lánya, Smidt Erzsébet ugyan már átveszi a gyűjtemény gondozásának munkáját, képzett muzeológus, de benne már csak a megőrzés vágyának tüze ég. Smidt Lajosban pedig a teremtő, a létre­hozó szenvedély munkái ma is. Valamiféle atyai érzés ez. szeretné megérni, hogy mérhetetlen gonddal, aggodalommal felnevelt „gyermeke" saját lábára álljon, s elinduljon az életbe. Vannak, akiket egy szenvedély el­emészt. Smidt Lajost — meggyőző­désem — ez a szenvedély élteti, konzerválja, s ő lesz a legboldogabb, ha majd részt vesz a Smidt múzeum megnyitásán. Takács István Néhány kuriózum a fegyvergyűjteményből: ún. rákpáncél nyakvédővel ellátott sisakok és egy művészi domborművekkel díszített pajzs a 16. századból. (Sziklay Éva felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom