Múzeumi Magazin 1968 (Budapest, 1968)

1968 / 1. szám

A rejtélyes Húsvét-szigetek. A legközelebbi lakott szigettől 2000, a délamerikai szárazföldtől 3700 km- re levő Húsvét-szigetek a chilei állam fennhatósága alá tartoznak. A chilei kormány az elmúlt évben azzal a kéréssel fordult az UNESCO-hoz, támogassa abbeli törekvésében, hogy a Húsvét-szigetek elsüllyedt kul­túrája emlékeit lehetőleg eredeti állapotukban a helyszínen újra fel­állíthassák. A munkálatok régi tele­pülések feltárását, több száz külön­féle nagyságú, de egymáshoz nagyon hasonlító hosszú orrú, beesett arcú és lógó fülű monolith kőbálvány felállítását, tárgyi emlékek rendezé­sét, valamint a sajátos írás megfej­tését foglalják magukban. Remélik, hogy ez az akció fényt derít arra, hogy kik voltak, akik a Húsvét- szigetek egyedülálló és sokat vita­tott kultúráját létrehozták. Nobel-múzeum. Alfred Nobel svéd tudós Földközi-tengerre néző, San Remó-i villáját hosszú idő óta árul­ják. A Nobel-díj megalapítójának házára azonban nem akadt vevő, ezért múzeummá alakítják át. Páncél-szoknyák. A Bécsi Művé­szettörténeti Múzeumban fegyver- és páncélruha-kiállítás nyílt. A pom­pás lovagi öltözetek mellől a hölgyek számára készített páncélszoknyák sem hiányoztak. Stílusos. Betörők jártak nemrég a híres angliai Sherlock Holmes múze­umban. A kiállítási tárgyakat nem bántották, hozzá sem nyúltak a ne­vezetes detektív sapkájához, pipái­hoz, viszont a múzeum pénztárát teljesen kiürítették. Belépett Saint-Cire-be. A Grévin Múzeum műhelyeiben még sohasem dolgoztak ilyen gyorsan. Még a hires fekete szalag sem hiányzik Moshe Dayan viaszfigurájának balszeméről. A tábornok, akit a nyugati lapok is a ..sivatagi kalóz” elnevezéssel emle­gettek, bekerült a jelenkor „nagy embereinek” termébe , . . Parmenius-kézirat. Shakespeare-t alig ismerték Angliában akkor, ami­kor kortársa, a magyar származású Budai Parmeníus István — kiváló magyar humanista tudós és költő — Anglia-szerte hírességnek számított. A világhírű költő egy vihar alkalmá­val hajószerencsétlenség áldozata lett, írása alig maradt fenn, de a kö­zelmúltban a londoni British Muse- umban megtalálták két kéziratát. A kéziratok fotómásolatait elküldik Budapestre is. Bemutatjuk a vidéki múzeumokat BARANYA MEGYE A rómaikori Pannónia virágzó tartománya, a középkori magyar történelem szomorú és d'cső napjai, a magyar és nemzetiségi lakosság színes néprajzi emlékei, a Mecsek egyedülálló természeti ritkaságai, képző- és iparművészetének gazdag hagyományai, a munkásmozgalom lelkesítő emlé­kei tükröződnek a baranyai múzeumok sokrétű gyűjteményeiben és kiállításaiban. A műtárgyak gyűjtésének a középkorra visszanyúló hagyományai a múlt század végén érlelődtek múzeumokká. 1898 őszén Pécsett városi közgyűlés határozta el a Városi Múzeum megalapítását. Juhász László helybeli ügyvéd régiséggyűjteményét 8000 koronáért vásárolta meg az állam és letétként a múzeumnak adta át. Ehhez csatlakozott később a híres Zsolnay gyár tulajdonosának. Zsolnay Miklósnak nagyértékű ajándéka és több helybeli magángyűjtő kisebb, de értékes ado­mánya. A század harmincas éveiben Dombay János zengővárkonyi régészeti feltárása, már új múzeumot követelt. így alakult meg 1938-ban a Baranya Vármegyei Múzeum, s a korábbi városi múzeum­mal együtt alapjául szolgáltak a mai Baranya Megyei Múzeumi Szervezetnek. A megye 7 múzeuma és 7 helytörténeti gyűjteménye között kiemelkedő helyet foglal el a pécsi Janus Pannonius Múzeum. (Széchenyi tér 12.) Régészeti kiállítása Baranya megye történetét mutatja be a legrégibb időktől a honfoglalásig. Néprajzi gyűjteményének kiállítása külön épület­ben (Rákóczi út 15.) látható. A megye népeinek művészete, változatos népviselete került itt kiállításra. A Mecsek élővilágával, természeti kincseinek felhasználásával, a Rákóczi út 64. számú épületben a Természettudományi osztály kiállításában ismerkedhet a látogató. Többszáz éves gótikus épületben őrzik a csaknem 10 000 tárgyat számláló Zsolnay kerámiagyűjteményt és legszebb darabjainak kiállítását. Néhány éve nyílt meg a XX. századi modern képtár a Szabadság út 2-ben, s a tárlat a magyar festészet kiemelkedő egyéniségeinek alkotásait tárja elénk. A megyeszékhelyen túl a siklósi Vár reneszánsz hangulatú falai között a modern magyar kerámia legszebb darabjai láthatók, érdekes ellentéteként az egy emelettel lentebb kiállított barokk búto­roknak. A szigetvári múzeum nevét Zrínyi Miklóstól kapta. A törökök elleni harc tárgyi emlékei, a Zrínyi család történetét ismertető hiteles iratok, a költő Zrínyi munkái mellett a múzeumépü­lethez csatlakozó Szulejmán dzsámi is a török időkre emlékeztet. A mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum emléket állít a mohácsi csata több tízezer halottjának. Ugyancsak itt csodálhatjuk a környék délszláv lakosságának változatos népművészetét és a már országos hírű busójárás félelmetes-tréfás maszkjait. Baranya megyében Komlón geológiai gyűjteményt, Sellyén az Ormánság népművészetét, Pécs- váradon a környéken folytatott ásatások leleteit is megtekinthetik az érdeklődők. A szűkebb haza, a szülőfalu emlékeinek felkutatása és megőrzése újabb és újabb kis helytörténeti gyűjtemények alakulását eredményezi. Az elmúlt néhány évben Tormáson, Bogádon, Egerágon, Somogyhárságyon, Szaláncon, Sásdon és Hosszúhetényben létesült helyi gyűjtemény. Sz. Gy. Pécs, Káptalan u. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom