Múzeumi Magazin 1968 (Budapest, 1968)
1968 / 1. szám
í A zebegényi szirén-lelet A zebegényi Új-kőfejtőben robbantás után a munkások érdekes csontmaradványokra figyeltek fel. A törtön korú lithotamniumos mészkőből furcsa, bordaszerű csontok nyúltak ki. Értesítették Laczus Géza, szobi pedagógust, aki felismervén a lelet jelentőségét, azonnal értesítette a Természettudományi Múzeumot, majd az épen maradt leletdarabokat beszállította a szobi Börzsöny Múzeumba. A Természettudományi Múzeum munkatársai megállapították, hogy egy ritka tengeri ősemlős borda- és csigolyamaradványai kerültek napvilágra. A szétrobbantott kőzettömbökben még több csontmaradviny mutatkozott, melyeket csak gondos preparálás után lehet a kőzetből kiszabadítani. A mészkőtömböket is a szobi múzeumba szállították, s az ott készülő helytörténeti kiállításon mutatják be először, néhány bordatöredék és csigolya pedig a Természettudományi Múzeumba került a lelet dokumentálása érdekében. Tulajdonképpen mi ez a lelet és mi a jelentősége? A földtörténet harmat korának első időszakában, az eocénben jelentek meg először a tengerekben a szirén-félék, magyar nevűkön a tengeri tehenek. A szirének igen formagazdag osztálya volt az emlősállatoknak. A mai tengerekben már csak kevés faj képviseli őket, ezek sekély, melegvízben élő emlős állatok. A partközeli dús tengeri növényzet a táplálékuk, lusták, lassan úszók. A testük henger alakú, csontjaik tömöttek, a vizi életmódhoz alkalmazkodtak. E csoport fejlődési vonalának vizsgálatához nagyon fontos minden lelet. A legősibb példányokon még kimutatható olyan bélyeg, mely azt igazolja. hogy ezek az állatok a szárazföldi életmódról tértek át a vízi életmódra. Magyar nevükkel (tengeri tehén) ellentétben azonban nem a patás állatokkal, hanem az ormányosokkal állnak rokonságban. Az újonan előkerült zebegényi lelet körülbelül tizenöt millió évvel ezelőtti sekély, melegvfzű tenger iszapjába temetődött be. A borda- és a csigolyamaradványok nagysága alapján megállapították, hogy az állat még csak „tengeri boci” lehetett, s valószínűleg nem érte el a másfél méteres nagyságot. Zeppelin? Miocén kori szirén-féle teljes csontváza a darmstadti múzeumból. (Ma élő rokonai a Lamantinok a melegvizű tengerek lakói, származástanilag ezek állnak legközelebb a zebegtnyi szirénlelet hez) !!IKMifS«a»W!SK«eá Falumúzeum Az első felvétel 1960-ban készült. '2 Ekkor a nagyvázsonyi, úgynevezett J! Schumacher-ház állapotát és for- S máját tekintve nem tartozott a fi- •> gyelemre méltó épületek közé. Az • 1825-ben épült házat az 1920-as j években átalakltgatták, s ráadásul fi olyan rosszul, hogy ha egyébként S nem lett volna értékes népi műem- S lék, renoválni sem lett volna értel- jl me. Fennmaradt felmérési rajza, a •I volt tulajdonosok leírása és az Or- ţ szágos Műemléki Felügyelőség szak• emberei által elvégzett falkutatások s nyomán mégis megindult a munka, II hogy ezt a múltszázadi „füstös• konyhás” házat restaurálják. A S helyreállítás során egy megrepedt A Magyar Közlekedési Múzeumban a Schvarz-féle léghajó modellje mellett látható az alábbi metszet: az 1897-es berlini próbaút korabeli ábrázolása. Nagyvázsonyban falszakaszt újrafalaztak, kibontották a ,,lepadlásolt" szabadkéményt, lebontották a később épített válaszfalakat, kijavították az ajtókat és ablakokat, rendbehozták az olló- ágasos, közép- és oldalszelemenes tetőszerkezetet, felújították a zsúpfedést, s a most Nagyvázsonyba látogatók egy új, az eredetivel teljesen megegyező Schumacher házat láthatnak, melyet múltszázadi bútorokkal és használati tárgyakkal rendezett be a veszprémi Bakony Múzeum. A legfiatalabb falumúzeum udvarán pedig rézműves műhelyt állítottak fel. Második felvételünk a helyreállítás után, 1963-ban készült. II Restaurálás előtt !Ííih»*h9«:h Restaurálás után :aii«iiii!niii!!WHi«UHai8!sansHiia««! A léghajó a repülőgép feltalálásáig az egyetlen, majd a második világháborúig fontos légi közlekedési eszköz volt. A kormányozható léghajóról a zeppelinek, ezekről pedig Zeppelin gróf jut a legtöbb ember eszébe. A köztudat így könyvelte el:a kormányozható léghajót Zeppelin gróf találta fel. Kevesen tudják, hogy a grófot megelőzve a világ első alumíniumból készült kormányozható léghajóját a magyar Schvarz Dávid készítette el. Schvarz 1850-ben született, Keszthelyen. Fiatalkorában Horvátországban erdőkltermeléssel foglalkozott, s mert a technikához kiváló érzéke volt, a szakmájában használatos gépeket nemcsak javította, de alakította is. A hosszú téli estéken, a külvilágtól elzárt erdőségben számtalan műszaki könyv elolvasása után határozta el, hogy léghajót épít. Midőn a tervekkel elkészült, az orosz kormány meghívására 1893-ban Pétervárott, majd 1896- ban Berlinben építette meg alumíniumból készült, kormányozható léghajóit. 70 évvel ezelőtt, 1897. november 30-án emelkedett a magasba az első Schvarz-féle léghajó. Erős szélben is biztosan lehetett kormányozni, s 460 méteres magasságot ért el. A feltaláló még a sikeres felszállás előtt váratlanul meghalt. A léghajó felszállását Zeppelin gróf is végignézte ... Az özvegytől megvásárolta a találmányt, s ennek felhasználásával fejlesztette naggyá a két világháború között híressé vált léghajóit. Azóta a léghajó gazdaságossági és biztonsági okokból „kiment a divatból”. Vagy talán mégsem? A folyóiratokban érdekes hírek bukkannak fel mostanában .. . A Szovjetunióban és az Egyesült Államokban a kutató- és tervező- intézetekben ismét foglalkoznak a már letüntnek vélt léghajók építésének gondolatával.
