Múzeumi Magazin 1968 (Budapest, 1968)

1968 / 1. szám

,,A körülmények a nemzeti vagyon botrányos pazarlását mutat­ják” — írta a British Museumban uralkodó állapotokról 1967 márciusában a Times. Mindez persze nem Miss Lee-nek, a mű­vészeti ügyek miniszterének a múzeumban tett látogatása kap­csán derült ki. Európa egyik legjelentősebb műgyűjteménye az ősi kultúrák — asszír, babiloni, egyiptomi, indiai, japán kínai és perzsa — alighanem egyedülállóan gazdag anyagú múzeuma hosszú évek óta krónikus helyhiánnyal küzd. Csupán a könyvtár (mely több mint 7 millió címkartont tart nyilván katalógusában) évi 55ezer kötettel gyarapodik. A zsúfoltság arra vezet, hogy ma is körülbelül egy órát kell várni a kért könyvre — de, mivel a könyvtár anyagának jelentős része London területén számos raktárban van elhelyezve, olykor csak másnap kaphatja kézbe az olvasó a szükséges kiadványt. A múzeumban, éppen a könyvtár­ban és az etnográfiai gyűjteményben a legrosszabb a helyzet, az utóbbi osztály anyagának mintegy 95 százalékát polcokon és do­bozokban tárolják. A Great Russel Square-i épületet bővíteni kellene. Ezzel szem­ben még a második világháború okozta károkat sem állították teljesen helyre, s a British Museum ma sem éri még el az 1939-es állapotot. Pedig az évi közel kétmillió látogató szívesen gyönyör­ködne azokban a műalkotásokban is, amelyek a helyhiány miatt pincékben, raktárakban zsúfolódnak. A dolog pikantériája, hogy Sir Frank Francis a múzeum igazgatója, az egyik szemével sír, a másikkal nevet a sok bajon; ha kibővítenék is a múzeumot, még mindig ott maradna a nagy kérdés: miből gazdagítsák a gyűjteményt? A költségvetés ugyanis oly szerény, hogy egy-egy nagyobb vásárlásra gondolni is alig mernek. Néhány jóval kisebb jelentőségű francia, amerikai vagy olasz múzeum a British Muze­um költségvetésének többszörösével rendelkezik, s így gyakori, i i A Rritish Museum főépülete a Great Russel Streeten ANGLIAI MÚZEUMOKBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom