Múzeumi Magazin 1968 (Budapest, 1968)
1968 / 1. szám
Hekler Antal, korának híres archeológusa és művészettörténésze, 1908- ban felkereste müncheni lakásán P. Arndtot, a nemzetközi hírű archeológust és gyűjtőt. — Ha megengedi —(fordult vendégéhezP. Arndt — azt javasolnám, hogy tekintsük meg még egyszer a kiválasztott anyagot, mielőtt azadás-vételt véglegesen realizálnánk. Hekler Antal úgy nézte át a P. Arndt gyűjteményből általa régebben és alaposan kiválogatott anyagot, mint már a sajátját. Az antik darabok azonban, melyeket már jól ismert, ismét csodálkozásra késztették szépségükkel, mestereik művészetének évszázadról- évszázadra változatlanul továbbélő erejével. Trifás. gúnyoros ábrázolások? A görög-római márvány- szobroktól eljutott a terrakottaszobrokig; azoknál tartott éppen, figyelmes szemlélődése során, amikor az eddig csodálkozó, ámuló, komoly tekintetén átsuhant az első mosoly. Kisebb és nagyobb terrakottaszobrok előtt állt és mosolygott. Különösen a portrék derítették vidámságra most őt, aki nem átalotta csodálattal megjegyezni; — milyen rondák! Münchentől messzire és visszafelé Messziről kerültek a mücheni gyűjteménybe ezek a „ronda”, ám az utókort csodálkozásra, sőt gyönyörködtetésre késztető szobrok; többnyire portrék. Valahol Kis-Ázsiában... Valahol Boiotiában készültek, azokban az időkben, amelyek — többnyire századokkal — megelőzték időszámítá- mításunk kezdetét. A művészet korai szakaszai voltak ezek; a hellenizmust megelőző, vagy már a hellenizmusba torkolló századok. A művészet már nemcsak a szépségre figyelt s kereste abban a harmóniát, hanem az emberi test és arc csúnyaságára is, amely ezáltal, a művészek kezében, műveiben és értékítéletében esztétikai kategóriává, maga is a szépség egyik megjelnésévé lett. Kezdték felismerni, hogy a csúnya is, ha ábrázolásában művészi érték sugárzik, — lehet szép. A „ronda” is: lehet remekmű. Mint ezek az apró szobrok. Az ókorból — a Szépművészeti Múzeumba A Münchenben vásárolt gazdag görög-római anyag teremtette meg a Dionysos kultikus szolgálata? 24