Múzeumi Magazin 1968 (Budapest, 1968)
1968 / 3. szám
ténete folyamán az első komoly csapást is. A feudális oligarchia belvillongásaitól nem védte meg a királyi szó, 1276-ban Csák Péter elpusztítja a királyné városát. És a gyengéd szépségű város újra meg újra győz legyőzőin, szívóssága, amellyel a létért való jogát védelmezi, csak az asszonyok szelíd erejéhez hasonlítható. A mohácsi vész után két király, János és Ferdinánd vetekszik birtokáért s a nevető harmadik, Ali budai basa foglalja el 1552-ben. A török megjelenése hazánkban és előnyomulása Ausztria, Bécs felé a nyugati közvélemény figyelmét Magyarországra irányította. Térkép és metszetábrázolások sorozata készült az országról, városairól, elsősorban ezekről olvasták le a törökök mozgását. Veszprém gyakran kerül az ábrázolások központjába, Ali budai basa ostroma és az 1577-es tűzvész után, amikor csak néhány ház maradt épen a városban, 1683-ig ötször, összesen 24 évig volt a törökök kezén. S mint kicsiny és pusztuló-veszendő újból és újból talpraálló végvár, gyakran vonta magára a messzi föld figyelmét. 1593-ik évi ostromát, amelynek során a török hatalmas faltörő kos bevetésével semmisítette meg az építők munkáját, Wilhelm Peter Zimmermann német rézkarcoló örökítette meg 1605-ben. A török kiűzése után a Habsburgok megkezdték a magyar végvár-rendszer felszámolását, sorsát Veszprém sem kerülhette el, 1702-ben Lipót rendeletére rombolták le. Elsősorban ezért értékes az antwerpeni rézmetsző Gerard Bouttats1700 körül készült metszete, mert a régi állapotot, a történelmet teszi mindig megidézhetővé, láthatóvá. A XVIII, század a nagy barokk építkezések ideje, Bíró Márton és Koller Ignác püspökök nevéhez fűződik. Kiváló művészek és mesterek formálják a város ma is meglevő arculatát, köztük a legkiválóbb Fellner Jakab, aki a magyarországi barokk egyik legszebb emlékét építi, a püspöki palotát. A szépülő, városiasodé városról mind több és több rajz, metszet készül. 1730-ban BernhardtWerner vésője nyomán először készül hiteles kép a vár alatti településről. A XIX. század elején a város malom- és gabonaiparra, valamint állatkereskedelemre rendezkedik be. Tágas vásárállások, a Séd partjára madárfészek módján települt malmok kerülnek a lapokra. És sajnos, újból és újból tűzvész. A Budapesti Újság 1877. szeptember 6-i, keddi száma képes tudósítást közöl az egyik legnagyobb, legpusztítóbb tűzről. A modern nyomdatechnika térhódításával a metszet szerepét lassan átveszi a fénykép, a grafika pedig a város szerelmeseinek kezén a művészi ábrázolás új eszköze lesz. Sárvári Márta
