Múzeumi Magazin 1968 (Budapest, 1968)
1968 / 3. szám
nak mintája. Kriptájában nyugszanak Carlos és II. Fülöp, királynéik és gyermekeik is. Itt rejti egy márványtömb „Maria de Hungría”, II. Lajos özvegyének tetemét is. Múzeumának kincsei között El Greco és Velázquez remekei, a könyvtár páratlan kéziratgyűjteménye vonz naponta több ezer turistát. Látogatottságban Madrid környékén csak Toledo, El Greco városa vetekszik az Escoriallal, ahol minden templom és a két múzeum, valamint a lenyűgöző méretű katedrális műkincsek sorozatát őrzi. A gránitsziklára épült kisváros felett sötét felhők gomolyognak, mint El Greco képein; a kanyargó Tajo folyót elhagyva a madridi úton egy kis kolostor-kórház, lllescas egyszerű templomában El Greco talán leghatásosabb műveiben, a vörösbársonnyal leterített íróasztala mellett író szent lldefonz- nak megjelenő Madonnában és két másik oltárképében gyönyörködhet a látogató. Hol volna hely és idő mindazt csak fel is sorolni, amit az alig négyhetes utazásom alatt mód és lehetőség adódott megnézni! Barcelona páratlanul gazdag, főként a középkori katalán templomok falképeit és megdöbbentő realitású tábláit őrző hatalmas múzeumát, melynek kerámia-gyűjteménye is egyedülálló a világon. Hiszen a spanyol-mór kerámiaművészet emlékei, Valencia mellett itt vannak a leggazdagabban bemutatva. És a narancsligetek pompáját kitáró Valencia, mely a XVI. században élénk művészeti kapcsolatokat tartott fenn Itáliával és ennek gazdag nyomait őrzik a múzeum és a székesegyház remekművei. Utóbbiban a reneszánsz mesterek alkotásai mellett Goya két igen jelentős oltárképe is látható. De mindezt felülmúlja a mesevilágból teljes épségben megőrzött Granada csodája. Itt a Sierra Nevada havas csúcsai alatt szédítő kánikulában az Alhambra dombján V. Károly félig kész palotájának ovális udvaráról a látogató egy sötét kriptán keresztül jut be az esténként varázsosan megvilágított palota egykor narancsfákkal díszített, csevegő szökőkutas árkádos udvarai közé. Az oroszlánudvar kőállatainak szája vizet lövell, a színes csempék, bonyolultrajzú kupolák, kőcsipkék, árkádok szövedéke jázminillatú kertek rendszerébe épült, ahonnan a várost övező dombok és a havas csúcsok szinte kartávolságra tűnnek. És mindez tökéletesen karbantartva már a XV. század óta, amikor a „katoEl Greco: Szt. Ildefonz likus királyok”, a győzelmes Ferdinánd és Izabella ugyanúgy óvták és javíttatták, mint később V. Károly, aki nászútját is itt töltötte. Ma napi ötezer látogatója van, egy sem sokallja az egydolláros belépőt. Ezért ragyognak falai, pompáznak kertjei; a turisták „eltartják” az arab csodapalotát. Közben pedig Granada királyi kápolnájában van nemcsak Ferdinánd és hitvesének síremléke, de Spanyolország egyik legjelentősebb XIV—-XV. századi németalföldi festményeket őrző gyűjteménye, mely egykor Izabella királyné tulajdona volt. A székesegyházban és a múzeumban Granada híres szülöttének, Alonso Canonak megragadó képei és szobrai fogadják a nézőket. A most készülő Alonso Cano emlékkiállításon összegyűjtik az országban található valamennyi művét. Kölcsönösen sajnáltuk, a granadai múzeum is, mi is, hogy a budapesti múzeumban őrzött igen jelentős Cano képek közül egyet sem mutathatunk be ezen az igen fontos kiállításon. De Spanyolország messze van, és nemcsak a földrajzi távolság választja el Magyarországtól. Harasztiné, dr. Takács Marianna Izabella imádkozó szobra (Granada, királyi kápolna)
