Múzeumi Magazin 1968 (Budapest, 1968)

1968 / 3. szám

ARCKÉPCSARNOK Ipolyi Arnold (1823—1886) Ipolyi Arnold, a 19. század legnagyobb magyar mű­gyűjtője 1823. október 18-dn született a Hont megyei Ipolykeszin. Ipolyit a hazai muzeológlol tudományok úttörő mestereként tartja számon az Irodalom, aki fényes papi pályája mellett egyszerre volt művészet- történész, régész és néprajztudós. Tanulóéveinek első állomásai Esztergom, Nagyszombat, majd a bécsi Pázmdneum. 1949-ben zohori plébános, 1863-ban egri kanonok, 1871-ben besztercebányai, majd élete utolsó évében, 1886-ban nagyváradi püspök. Tudo­mányos munkássága, később ezzel párhuzamos mű­gyűjtő tevékenysége a magyar szabadságharc bukását követő néhány évtizedre esik. 1854-ben jelenik meg a Magyar Mythologia című munkája — az össze­hasonlító néprajztudomány egyik úttörő műve — régi magyar népszokások, népi hagyományok, nép­mesék, babonák gyűjteménye és elemzése nemzeti krónikáink, mondáink, legendáink és népi hagyomá­nyaink alapján. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választja. 1862-ben Henszlmann Imrével, a középkori magyar régészet és művészettörténet másik nagy úttörőjével és Kubinyi Ferenccel együtt saját költségén magánexpedlciót szervez Konstantinápolyba a Magyarországról zsákmányolt corvina-kódexek fel­kutatására. A felfedező utót siker koronázza. Hosszas huzavona után sikerült bejutniok a szultán Eskiseráj nevű palotájába, ahol a Kubbe-alti elnevezésű könyv­tár kincsei között tizenöt addig ismeretlen corvinát találtak. Ezekből négy kötet 1869-ben, majd további tizenegy kötet 1877-ben II. Abdul Hamid szultán ajándékaként visszakerült Magyarországra. Ipolyi gyűjtőtevékenysége rendkívül sokoldalú. Biztos szeme, kitűnő ízlése van. Elsősorban hazai emlékek érdeklik, szárnyasoltárok táblaképei, fafaragásai, textíliák, kerámiák és főleg ötvösmunkák. Sokat vásá­rol külßldön is. 1872-ben, egy évvel azután, hogy a magyar állam megvásárolta az Esterházy-csaldd gyűjteményét az Országos Képtár számára, Ipolyi saját gyűjteményéből 64 értékes régi festményt aján­dékoz a Képtárnak. A mai Szépművészeti Múzeum olasz gyűjteményének legkorábbi darabjait ennek a páratlan adományozásnak köszönheti. Ugyancsak gazdag anyag került hagyatékából az esztergomi Keresztény Múzeumba, többek között a múzeum leg­ismertebb korareneszánsz képe, az északolasz ere­detű Leány az egyszarvúval. Néhány kivétellel tőle származik a Keresztény Múzeum minden jelentősebb középkori faszobra és ugyancsak ide került gazdag iparművészeti gyűjteménye is. életművének méltatói a tudós püspök legszebb emberi vonásaként hazafiasságát emelik ki. A magyar múlt emlékeinek fáradhatatlan felkutatásában kifejtett munkája, az általa gyűjtött anyag nemzeti közkincs- csé tétele, áldozatkészsége valóban hazafias érzéseit, hazaszeretetét bizonyítják. „Azon nemzet — tartotta —, mely emlékeit veszni hagyja, saját síremlékét készíti." A történeti beállítottságú Ipolyi nemcsak a nemzeti múlt feltárásával törődött. Világi, közéleti szereplése sem jelentéktelen. 1867-től alapító tagja és közel húsz éven át elnöke a Magyar Történelmi Társulatnak, egyik megindítója a Századok c. folyóiratnak. 1880— 1885-ig elnöke az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak is. Céljo az élő magyar művészet felvirágoztatása, nagyobb és hatékonyabb állami támogatás megszer­vezésével rendezi a Társulat súlyos anyagi gondjait, magyar művészek számára állami és egyházi meg­rendeléseket követel és saját költségén képzőművészeti pályázatokat hirdet. Elsőnek javasolja egy Magyar Képzőművészeti Aka­démia és a Magyar Történelmi Arcképcsarnok felállí­tását. 1882-ben a Képzőművészeti Társulat a budapesti Műcsarnokbon bemutatja Munkácsy új művét. Krisz­tus Pilátus előtt című festményét. A képről Ipolyi Ir lelkesült hangú műblrdlatot és február 19-én a Kép­zőművészeti Társulat nevében, Trefort miniszter és Majláth országbíró jelenlétében ünnepi beszéddel fogadja, majd ezüst bobérkoszorúval ajándékozza meg a kiállításon megjelenő, Párizsból hazatért művészt. A hazai művészek, új tehetségek pártolását és támo­gatását iktatta a Társulat programjába. „Nekünk első, hogy nemzeti művészetünk legyen, hogy magyar iskolánk fejlődjék; mely tétel nem mond ellent annak, hogy művészetünk azért az európai művészet magas­latának színvonalára emelkedjék, sőt inkább föltétele annak." Hazai mestereket pártoló művészeti programja bizo­nyára a múzeumként megnyíló Ipolyi-gyűjtemény modern anyagában érvényesült volna a legszebben, azonban tervezett múzeumának rendezését és meg­nyitását már nem érhette meg. Műkincseinek közzé­tétele az esztergomi Keresztény Múzeumban valósult meg, csaknem negyven évvel halála után. Mucsi András 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom