Múzeumi Magazin 1967 (Budapest, 1967)
1967. október
OlajütS malom Szentjakabfalvdn Lakóház Muraszemenyin A szentendrei SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM Hatven évvel ezelőtt történt, 1896- ban, az Ezredéves Kiállítás keretében megnyitották a „Néprajzi Falut". Az akkor 24 lakóházból, melléképületekből felépített Néprajzi Falut Európa legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeumának tekintették és a közművelődés, a közízlés szempontjából nagy hatású volt. Ezt — a fogyatékosságai mellett is — nagy volumenű építészeti munkát nem tudták megmenteni az utókor számára. A belső berendezés részben a Néprajzi Múzeumba, másrészt az Ipar- művészeti Múzeumhoz került — elmondhatjuk —, hogy a két világháborút átvészelt anyag nem maradhatott egészben. Már a XX. század elején foglalkoztak a gondolatai, hogy hazánkban létrehozzák az állandó, nagy szabadtéri néprajzi múzeumot. Elképzelések születtek a Gellérthegy lankáira, Lágymányosra és még számos budapesti helyre. Később felmerült a tihanyi elhelyezés gondolata Is. A kitűnő gondolatoknak — alán az akkori tudomány-politikai elgondolások — gátat szabtak, csak helyi próbálkozásokban maradtak fenn a nagyszerű elképzelések (pl. Balassagyarmat, Veszprém). Sokáig — 70 évig — váratott magára a gondolat, hogy végre megszülethessen a magyar „Skanzen" is. Mi is tulajdonképpen a Skanzen és mit jelent a Szabadtéri Néprajzi Múzeum? A Skanzent (Svédország. Stockholm) tekintik a világon a szabadtéri néprajzi múzeum prototípusának. Pedig ez nem tisztán népépf- tészeti gyűjtemény: nemzeti park, a szórakozás tiszu formájában, s régi folklór bemutatásának helye. A most felépítendő magyar szabadtéri néprajzi múzeummal elsősorban arra törekszünk, hogy a népi épftéLakóház K/spefddon Lakóház Anoreson szét remekeit a történetének és hitelességének megfelelően mutassuk be, telkekkel, gazdasági melléképületekkel együtt. Munkálataink során 16 zónára osztottuk hazánkat és ezekről a területekről szándékozunk egy-egy épftményt-épületcsoportot elszálltán!, konzerválni és felépíteni. Arra törekszünk, hogy egy-egy táj szép építményei úgy kerüljenek be- mutttásra, hogy az képviselje az ott élő nép tervezői és építészeti készségét. Terveink szerint 16 kisebb-nagyobb egységet kívánunk bemutatni pl. Kisalföld-Sopron vidéke, Balaton- Bakony, őrség, Göcsej, Dél-Dunán- túl, Mezőföld, Kiskunság, Ha|dú- Bihar, Palóc-föld, Erdőhát stb. Külön egységként kezeljük az állattartás (juhászat, pásztorkodás) építményeit, a vízi élet bemutatását, a faluközpontot és a szakrális jellegű építményeket, valamint a pincéket. Itt kapnak helyet a határban épült emlékek is. Ezeket úgy kívánjuk elhelyezni és berendezve bemutatni, ahogy azok eredeti helyükön funkcionáltak. Sőt azt szeretnénk, ha környezetükben ott lennének az ott honos növények (beleértve a virágokat is), valamint a gabonafélék is. Kiválasztott területünk nagyjából olyan, ahol ezeket meg tudjuk valósítani. Az elmúlt év szeptemberében a Művelődésügyi Minisztérium és a Pestmegyei Tanács VB megállapodást kötött, hogy Szentendre város határában a Szabadság forrás (Stara voda) környékén mintegy 78 kát. holdnyi területen 10 év alatt kell felépíteni a Magyar Szabadtéri Néprajzi Múzeumot. A terület nagyjából visszaadja hazánk tájait: találni rajta dombot, hegyet és síkságot. Hosszában patak folyik rajta, amelyet egy helyen felfogva tóvá kívánunk duzzasztani, hogy a ráckevei hajómalmot és a vizi
