Múzeumi Közlemények 1974 (Budapest, 1974)

1974 / 2. szám

Lényegében ezek nélkül a kutatások nélkül a múzeum tudományos munkája szegényebbé válna: nem volna lehetőség arra,hogy a mun­katársaink által néhány ponton folytatott helytörténeti jellegű kutatás megyei viszonylatban szélesíthető legyen. A helytörténeti kutatómunka másik bázisát a szakkörök jelentik. Az állandóan változó, főként diákokból álló szakkörökben nehéz elérni a tevékenység megfelelő szintjét. Amikor pl. a szakköri nevelőmunka, a harmadik-negyedik gimnazisták képzésébe fekte­tett energia beérhetne, más személyekkel újra kell kezdeni. A színvonalnak azért mégis a szakköri vezető a letéteményese, na­gyobbrészt tőle függ a tevékenység eredményessége. Több jeles szakköri vezetőnk van, aki töretlen hittel neveli újra és újra a változó szakköri emberanyagot. A szakkörök profilját témaválasztását elég nehéz a múzeumoknak befolyásolniok,s célszerűtlen is. A szakköri vezető látja, hogy milyen témák iránt van elsősorban érdeklődés a fiatalokban és azokat szorgalmazza. Jellemző, hogy pl. a kisújszállási gimna­zista szakkör egyidőben néprajzi témákat dolgozott ki, később legújabbkori Uzemtörténeti feldolgozásokat készített, ezt köve­tően földrajzi neveket gyűjtött, majd iskolatörténettel foglal­kozott. Magunk ezt az érdeklődésnek megfelelő, önkéntesen vá­lasztott tevékenységet helyesnek tartjuk. Szakköreink jelentős mértékű tárgygyűjtő munkát is végeznek. Iskolai vagy művel ódési-házbeli kis helytörténeti gyűjtemények jönnek így létre, s ezekben néprajzi tárgyak, régi írások, do­kumentumok, fotók, helytörténeti-forrás-értékű tárgyak kapnak helyet (Jászjágó, Jászjákóhalma, Jászladány, Abádszalók, Kis­újszállás, Jászárokszállás, Mezőtúr, Cibakháza stb . ) . Néhány ilyen gyűjtemény egészen jelentős anyaggal rendelkezik. Belőlük szándékosan nem hozzuk el még a legkiemelkedőbb darabokat sem, legfeljebb kiállításra kérjük kölcsön azokat, egyébként ellen­őrzésünk alatt tartjuk s csupán veszélyeztetésük esetén vesszük gondozásunkba. Tapasztalataink szerint e gyűjtemények létezése a változó szakköri emberanyag összetartását nagyban segíti elő, s biztosítékai a folyamatos munkának is. 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom