Múzeumi Közlemények 1974 (Budapest, 1974)
1974 / 2. szám
A múzeumi honismereti munka Szolnok megyei tapasztalataiból Az alábbiakban megyénk gyakorlata és az abból leszűrt tapasztalatok, majd ezek alkalmazásának ismertetése keveredni fog. Ennek az az oka, hogy nehéz szétválasztani az ösztönös és a tudatos elemeket; miért csinálunk bizonyos dolgot: az elv ve- zet-e tudatosan munkánkban vagy a gyakorlatot értelmezve köl- csönzünk ideológiát eljárásunknak? Éppen ezért nem törekszem a tudatos és ösztönös elemek szétválasztására, hanem- gondolatainkat és tapasztalatainkat a kérdések sorrendjében rögzítem. Ahhoz azonban, hogy a kérdésekre válaszolhassak, elengedhetetlen egy rövid bevezető,amely részben megyénk adottságait, részben a múzeum és a honismereti tevékenység kapcsolatát s az erről alkotott felfogásunkat röviden vázolja. Szolnok megye múzeumainak jelentőségét és szerepét a megye kulturális életében az határozza meg, hogy megyénkben sem felsőfokú humán jellegű tanintézet, sem ilyen irányú tudományos intézmény nem működik. A kultúra bázisai a középfokú oktatási intézmények, a könyvtárak és a művelődési házak. Minthogy a középiskolák a nevelés és a kultúra alapvetését biztosító intézmények, a könyvtárak, művelődési házak pedig a tanuló ifjúság és a felnőtt társadalom népművelési - tehát a kultúra befogadását elősegítő - intézmények,különleges szerepet kapnak a múzeumok azon a területen, amelyet a "kultúra aktív fejlesztése" kifejezéssel jelölhetünk meg. A múzeumok nemcsak a megyei tudományos kutatások egyedüli bázisaiként foghatók fel (sem a könyvtárakban, sem a levéltárban nem folyik tudományos kutatás, csak anyagtárolás és népművelő munka), hanem a tudományos kutató munka egyedüli szervezőiként is. A megyei múzeumok e más megyében talán példa nélkül álló helyzete miatt minden múzeumi egységünk arra 100
