Múzeumi Közlemények 1973 (Budapest, 1973)

1973 / 1. szám

A két nagyobb bányászati múzeum mellett meg néhány kisebb gyűj­temény, emlékhely is működik, pl. Ajkán, Salgótarjánban, Telki­bányán. (ügy tűnik, hogy a bányászati múzeumok hálózatát felül kellene vizsgálni, hogy munkájukat kevesebb átfedéssel, de na­gyobb hatáskörrel végezhessék.) A Nyomdaipari Múzeumnak alapításakor szintén országos gyűjtő­kört szántak. Miután azonban a nyomdaipar nem országos szerve­zetű, és ez a múzeum szorosan kötődik a Kner Nyomda Vállalat­hoz, lényegében üzemtörténeti gyűjteménnyé alakult. A múzeumi állapothoz, múzeumi működési jelleghez közeledő gyűj­temények közül a székesfehérvári Alumíniumipari Gyűjtemény min­den valószínűség szerint rövidesen alkalmas lesz a hazai szem­pontból oly jelentős alumíniumgyártás teljes vertikalitású be­mutatására,az ércbányászattól egészen a fémfeldolgozásig. Fenn­tartója - a Könnyűfémmüvek - e feladatában az országos hatáskörű Alumínium Tröszt támogatására is számíthat. A Kábelgyűjtemény a Kábelművek támogatását élvezi, amely mint monopolhelyzetű vállalat képes is az ipar történeti emlékeinek akár országos méretű gyűjtését is támogatni. A Textilipari Gyűjtemény (Textilipari Múzeum néven is szerepel) pillanatnyilag áttekinthetetlen helyzetben van. Bár megfelelő épülettel rendelkezik,nem áll mögötte országos hatáskörű szerv, s ilyen a textilipar tagolt szervezete miatt nem is igen lesz található. A textilipar hazai jelentősége és folyamatban lévő teljes rekonstrukciója azonban szükségessé teszi, hogy az ipar­ág műszaki emlékanyagának gyűjtése országos szinten folyjék. Az Elektrotechnikai Gyűjtemény elsősorban Budapest Főváros Elektromos Művei támogatását élvezi. Hatáskörének szélesebb te­rületre való kiterjesztéséhez jelenleg a feltételek nincsenek meg. A harmadik gyűjtési szintet a megyei múzeumi hálózat jelenti, illetve jelentheti, ha az ipartörténeti anyaggal való foglalko­53

Next

/
Oldalképek
Tartalom