Múzeumi Közlemények 1973 (Budapest, 1973)

1973 / 1. szám

gyűjtési-kutatási feladatokat elsősorban megyei viszonylatban kell meghatározni«

Az osztállyá szervezés személyi-dologi feltételeit a megyék lehetőségeitől függően fokozatosan 2-4 év alatt szükséges biztosítani. A további késedelem következményeként a közelmúlt és a jelen pótolhatatlan relikviáinak elvesztésével,eltűnésével kell számolni.

Nem lehet egyetérteni a múzeumi szervezeteknek a szükségletektől elvonatkoztatott ún. "arányos fejlesztésével", ami azt jelenti, hogy valamiféle paritást tartanak a különböző képzettségű muzeológusok alkalmazásában. Az egyes szakágak begyűjtöttsé- gi és feldolgozottsági állapotának és a megoldandó feladatoknak ez a látszólagos arányos fejlesztés nem felel meg. Mindaddig, amig a megyei új- és legújabbkori történeti osztályok megfelelő muzeológusállománnyal nem rendelkeznek, csupán egy-egy kampány- feladat "letudásáig" lehet eljutni, de felelősen gondoskodni az e témába vágó teendők elvégzéséről nem lehet. Ezért sürgető szükségesség az elmúlt évek mulasztásainak helyrehozása. Ez a fejlesztés maga után vonja a raktári, foto- és restaurátori kapacitások fejlesztésének igényét is. (Ez utóbbiakhoz már az eddigiekben is segítséget nyújtott a Művelődésügyi Minisztérium»)

Az 1848-tól napjainkig terjedő periódus tudományos igényű múzeumi feldolgozása csak megfelelő munkamegosztással lehetséges. Ennek természetes elhatároló elvei a történelmi fejlődés szakaszai szerint alakíthatók ki. (1848, 1867, 1900, 1919, 1944, 1948, 1962.)

A megyei múzeumi szervezetek fejlődésük távlati szakaszán jutnak el addig, hogy az új- és legújabbkori történeti osztályok ilyen optimális tagozódással működjenek. (A jelenlegi helyzetben a személyi ellátottságot az jellemzi, hogy a megyéink többségében egy tudományos kutató látja el a szakág feladatait. Sőt, 1-2 megyében még egy sem.) Ebből következően a személyi fejlesztés ütemezését úgy célszerű biztosítani, hogy az első szakaszban az 1848-tól 1944-ig terjedő időszakot és a népi de38