Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)

1972 / 1. szám

stb. , a népi készítésű eszközök: a fazekasok, szűcsök, vargák stb. alkotásainak, továbbá a máit és a közelmúlt termelési esz­közeinek gyűjtését. Ezeket a tárgyakat a múzeumok értő irányí­tásával és feldolgozásával kapcsolhatjuk be az egyes korok (fő­képp a XIX. és a XX, sz.) történelmének tanításába. A pedagógiai igényeknek e vonatkozásban tehát szélesebb körben kell keresniük a történelmi múlt megelevenítésére és megjelení­tésére szánt tárgyakat. Kiegészíthető a történelmi szaktante­remanyag a társadalmi összefogás alapján készült makettek,egyéb készítmények elemeivel is. Igen használhatók az eredeti múzeumi tárgyakról készített máso­latok is., mivel a történelemórákon nem az eredetiségtől függ döntően a múlt "megszólaltatása’', hanem a pedagógiai gyakorlat­tól. Természetesen az eredetit semmi sem helyettesíti, csak pó­tolja s felkelti az eredeti leletek megtekintésének igényét. Mint az eddig megtett út, mind a jövőben járható továbblépés felzárkózást jelent megyénkben egy országos, sőt nemzetközi történelemtanítási korszerűsítéshez. ÍII. A muzeális értékek pedagógiai szerepe A történelmi szaktanteremben döntő szerepet betöltő iskolai mú­zeum oktatási-nevelési-képzési szerepét a többi eszközökkel e- gyütt ma még nem tudjuk semmiféle egzakt módszerrel nézni. Ez a jövő feladata országosan is, megyei vonatkozásban is, sőt: is­kolai összefüggésekben is. Az eddigi országos és megyei tapasz­talatok azonban minden optimizmusra feljogosítanak. A szaktan- termi rendszerben tanító iskolák nevelői Vallják, hogy olyan érdeklődéslélektani hatásokkal találkoznak, mint a fokozott ak­tivitás, a tanulói gyűjtőmunka spontán kibontakozása és a tan­tárgyszeretet,- hogy csak a legfontosabbra utaljunk. A múzepmi 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom