Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)

1972 / 2-3. szám

A lehetőségeknél talán szerényebb a bélapátfalvi bemutatóhely anyaga, s a kőtárban lévő fényképes analógiákat egyértelműbbé kellene tenni.

Az időszaki kiállítások számának elégtelenségéről, nehézségeiről külön kell szólnunk. Peltűnő, hogy Heves megyében a múzeumok az elmúlt évben mindössze 6 időszaki kiállítást rendeztek. (Egerben: XV-XVIII. századi ötvösművészet Heves megyében; Trojan J.M. grafikus Ex libris kiállítása; Gárdonyi titkosírása; Eger műemlék-irodalma - a megyei könyvtárral közösen -; Gyöngyösön: Vadászat fényképezőgéppel; Képek a Mátra természetvilágából - mindkettő fotókiállítás.)

Számszerűségében, jelentőségében és természetesen tematikai változatosságában ez messze elmarad az igényektől és má3 megyék kiállítási tevékenységétől. (Pl: Csongrád megyében 98, Békésben 50, Veszprémben 34, Szabolcs-Szatmárban 52, Szolnokban 51, Tolnában 24 új időszaki kiállítást rendeztek.) Miként irreálisnak tartjuk néhány megye (pl: Békés, Csongrád) túlzott, megfeszített kiállítási programját, ugyanúgy kevésnek ítéljük a Heves megyei szervezet kiállításait. Elsősorban a helyi művelődési igények, a látogatók érdeklődésének fokozása, ébrentartása vallja kárát a változatos, friss múzeumi kiállítások hiányának. A több évig látható állandó kiállítások a helybeli lakosokat már kevésbé érdeklik, de a rendszeres, időközönként jelentkező új esemény - a tapasztalatok szerint - visszatérő, "múzeumba járó" közönséget nevel. Minden bizonnyal ez is közrejátszik a helybeli látogatók már korábban említett alacsony arányában.

Az időszaki kiállítások között teljesen hiányzik a kortárs és muzeális képzőművészeti anyag bemutatása. (Tudomásunk szerint ilyen anyagot az egri múzeum nem is gyűjt, holott a meglevő képtár jó alappal szolgálna a fejlesztésre.)

A vizsgálat alapján megállapítható,hogy az időszaki kiállítások alacsony számának, tematikai szegényességének okát elsősorban a helyiség- ás a személyi feltételek hiányában kell keresni.

211