Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)

1972 / 2-3. szám

nél felhasználható részletes, népi építészettel kapcsolatos mű ezidáig nem jelent meg Bács-Kiskun megye területéről, és hasonlóan elhanyagolt e téren a lajosmizseiek anyavárosa, Jászberény is. így kénytelen voltam alapvetően saját régebbi Duna-Tisza- közi népi építészeti kutatásaimra, illetve a halasi múzeum adattárában lévő más gyűjtésanyagokra támaszkodni. Hasznos lett volna tehát az építési munkák megkezdése előtt néhány hétig kutatómunkát végezni a lajosmizsei tanyákon és csak utána tervezni, az építtető, illetve az idő sürgetése miatt azonban erre nem nyílt lehetőség. Már folyt az építés, amikor a gépkocsiadottságoktól függően ki-kimehettem a tanyákra. Ezért kezdetben olyan munkák elvégzését szorgalmaztam, amelyeknek megtervezése Jelentősebb tudományos megfontolást nem igényelt és későbbre hagytam az olyan feladatokat, mint pl. a tüzelőberendezés megépítése, ahol a terepen végzett kutatómunka és a tudományos szempontok mérlegelése elkerülhetetlen volt.

Külső-építési munkák

A munka megkezdésekor az alábbi épületek álltak a tanyaudvaron: lakóház, istálló, pince, nyári konyha, góré, kocsiszín, szerszámos kamra, tyúkól, füstölő, WC, két disznóól. Ezek az épületek szinte teljesen körbezárták az udvart. A lakóház két szobából, egy konyhából és egy terményes kamrából állt. A két disznóól, a tyúkól és a szerszámos kamra egy fedél alá épült. A munkálatok során a vályogból rakott új WC, valamint a füstölő lebontásra került, miután egyik sem tartozott a századforduló körüli tanya épületeinek sorába. Lebontottuk a góré oldalához támaszkodó cseréptetős, deszkaoldalú kocsiszínt is; helyébe nádtetős, oszlopokon álló, oldalfal nélküli szín épült. A cseréptetős nyári konyha hosszú latolgatás után megmaradt, de tetejére nád került, falai pedig durva vakolást kaptak. Új, eddig hiányzó létesítményként elkészült egy kutyaól és egy udvari katlan. A határból hoztuk be és állítottuk fel az udvaron a nyári jászlat, a köcsögfát és a galambdúcot. A gémeskút cement180